Oldalak

2009. január 7.

Kinőttem a kuckómat



Az ünnepek alatt sokat voltunk itthon, együtt az egész család. Időnként a varrókuckómban - ami a nappalink egyik sarka - belebotlott valamely családtag az éppen kiterített varrnivalóba. Ha jöttek hozzánk, illett összepakolni. Gondolkodóba estünk, hogy lehetne úgy kialakítani egy varrókuckót a házban, hogy kevésbé legyek szem előtt - így nem is kellene mindig rendet rakni magam után - és a hely is lehetne egy kicsit nagyobb, hogy minden varrókellék egy helyen elférjen. Az anyagaim most a gyerkőceim szobájában, a szekrényük polcán, a ruhák között vannak elhelyezve, mert máshol nincs hely.
Így esett a férjem tekintete az előszobánk magasságára. Mivel ez a két szintünket köti össze a házban, felmerült ötletként, hogy ide egy galériát épít, amit aztán kedvemre berendezhetek polcokkal, varrógéppel, dobozokkal, cérnákkal...

Itt tényleg minden kényelmesen elférne. Tegnap a férjem meghozta a szükséges gerendákat, amelyeket majd be kell vésni a meglévő falakba. Ehhez az előszobából teljesen ki kell pakolni, hogy a téglapor és egyéb törmelék ne tegyen kárt semmiben. :o(
Reményeim szerint megörökítem az új kuckóm építésének folyamatát.
Jó volna ha gyorsan elkészülne ... hipp-hopp, mert nem nagyon szeretem a rendetlenséget. :o( Van esetleg valakinek használható varázs-szava??

(Ezt a bejegyzést már tegnap este megírtam egyszer. Aztán ma reggel átfogalmaztam. Ti is észrevettétek, hogy egy-egy bejegyzés mennyire tükrözheti az aktuális lelki állapotunkat? Nekem ebből az a tanulság, hogy fáradtan, nyűgösen, kapkodva nem írok többet bejegyzést. Inkább várok vele reggelig. :o))