Karácsonykor

Szenteste óta szinte minden időnket játékkal, konkrétan társasozással töltjük a gyerkőceimmel. Egy nagyon aranyos és izgalmas társast sikerült vennie a Jézuskának :o), állatkertet kell benne építeni.

Ma még Apukámékhoz mentünk Mohácsra. Apukám nagyon örült a zokninak... a Húgom kapta a rózsaszínű sálat..


Apukám feleségének készítettem egy keresztszemes kis képet, amelyet egy egységcsomagban vettem, "csak" hímezni kellett és ráragasztani az alma keretet,

valamint egy kötényt a legutóbbi Praktika magazinból.









Úgy láttam, hogy sikerült vele örömet szereznem :o)

Bár az idei megállapodás úgy szólt, hogy a felnőttek egymást nem ajándékozzák meg, Páromtól kaptam egy keresztszemes mintákat tartalmazó kis füzetecskét, ami különösen tetszik, mert mintha olasz tájakat ábrázoló minták lennének... nagyon kedvelem Olaszországot és Horvátországot is ...

Ezt a hatalmas doboz mosóport pedig Apukáméktól kaptam, hogy jövőre is tudjak majd sokat-sokat mosni.













Varrtam még egy karácsonyi faliképet is..

Hogyan kellene abbahagyni a karácsonyi ajándékok varrását??? Most kezdtem csak igazán belejönni...

Azt hiszem januárban varrok egy-két nadrágot magamnak, és a kislányomnak... de a foltvarrás most már örök szerelem marad!!!

"Ha valaha még egyszer elindulok a boldogságomat keresni, nem megyek tovább a házunk kerítésénél, mert ha ott nem találom, akkor biztos, hogy igazából el sem veszítettem." (Óz, a csodák csodája c. filmből)

Boldog Karácsonyt!

Ezúton kívánok mindenkinek szeretetteljes, békés, boldog Karácsonyt!


"Az olyan parányi teremtményeknek,
amilyenek mi vagyunk,
a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé." (Carl Sagan)

Szabadabban

Már néhány napja szabadságon vagyok, de ma éreztem igazán először azt a kellemes érzést, hogy lelassultam... Már nem kapkodok, nem nézem az órát, hogy mi mindenre kellene még idő.
Szeretek itthon lenni ...
A délelőtt azzal telt, hogy a gyerkőcökkel "ország, város" - t játszottunk. Talán Ti is emlékeztek még erre az egyszerű játékra, amelyhez nem is kell más csak papír, toll és az ábc ismerete. :o)
Valaki mondja magában a betűket, egy más valaki megállítja és a kimondott betűvel kell országot, várost, fiút, lányt, növényt ... írni. Aztán összeegyeztetjük, hogy ki mit írt, az egyformákat ki kell húzni. Az nyer, akinek a végén a legtöbb pontja lett. Jó kis játék!


Tegnap este elkezdtem egy zoknit kötni Apukámnak, ma ebéd után be is fejeztem.
Itt még nem egészen tudtam, hogyan is fog kinézni

de összevarrva már kifejezetten zokniforma lett:

Ideteszem nektek a leírást, ha esetleg kedvet kaptok egy "egyéjszakás" (ez itt most az elkészítés időtartamára vonatkozik :))) zoknihoz:

Most, hogy ilyen kényelmesen vagyok itthon, még arra is volt időm, hogy nézelődjek az ablakból a gyerkőcökkel. A természet meg is ajándékozott bennünket ezzel a csodálatos látvánnyal:


Nagyon várjuk a havat!! Talán ezek már hófelhők és holnap szép fehér Karácsonyunk lesz.

"A természet észlelésekor engedj teret a gondolatmentességnek, az elme "üzemszünetének"! Ha így közeledsz a természethez, az válaszolni fog neked, és részt vesz az emberi és planetáris tudatosság fejlődésében." (Eckhart Tolle)

Újabb sál

Tegnap este elkészültem egy újabb sállal. Eszembe jutott, hogy talán a legutóbbi Praktika magazinban láttam zoknikötést, amelyhez már nem szükséges az 5 kötőtű, talán meg kellene próbálnom. Soha nem mertem még belevágni, mert túl komplikáltnak tűnt, de most Apukámnak szívesen készítenék egy jó meleg zoknit.

Ajándék a kedves ismerősöknek

Tegnap este még a kislányom Tanítón nénijeinek is készítettem két kis ajándék-zsákocskát, amibe lánykám által készített karácsonyfa-dísz és szaloncukor került.

Aztán eszembe jutott még, hogy van egy kedves Varrónő ismerősöm, aki a "kukája" tartalmát nekem szokta ajándékozni, aminek én mindig nagyon-nagyon örülök és neki is készítettem egy ablakpárkányra ültethető láblógatós karácsonyfát. Ma át is adtam neki, mert szerencsére már szabadságon vagyok... nagyon örült neki!

Mivel ezt kettesével érdemes varrni, kitaláltam, hogy a kedvenc fonalboltomba is megajándékozom a nagyon kedves bolt-tulajdonos Hölgyet, akivel már tegeződünk is, mert elég sokszor fordulok meg nála. Az ajándéknak nagyon-nagyon örült, és amivel engem is sikerült meglepnie, kiültette a tőlem kapott karácsonyfát a kirakatba az ott lévő gyönyörű varrósdobozok és fantasztikus fonalak közé. Szóval most Pécsett, a Nagy Lajos király úton egy kirakatban lógatja a lábát a fenyőfám. Jó érzés ilyen előkelő helyen látni! :o)

Munkahelyi ajándékozás

Tegnap voltam utoljára dolgozni Karácsonyig. (Majd a két ünnep között még három napot dolgozom.) Így hát a munkahelyemen pénteken ajándékoztuk meg egymást kedves Kolléganőimmel.
Így indultam pénteken reggel dolgozni:

És így tértem haza:

Hozzám is megérkezett

Hozzám is megérkezett Némakertész karácsonyi ajándéka. Természetesen nem bírtam ki, hogy ne bontsam ki a levelet.

Mentségemre szóljon, hogy kislányom is nagyon izgatott volt és rögtön ki is vette a kezemből, hogy segítsen kibontani. :o)

A levélben nagyon kedvesen az volt a kérés, hogy a zipzárt kezdjem el összezipzározni.



Kislányom tette meg helyettem és sikongatva közölte, hogy ez olyan mint a bűvészkedés. Nem is látszik, hogy mi lesz belőle.
No ezen felbuzdulva, újra szétnyitotta és amikor a Fiam megérkezett előadta neki a bűvésztrükköt. Nagyon tetszett neki, hogy ámulatba ejtette a bátyját.
Aztán ezt még a Férjemmel is megismételte. Nagy sikere lett ennek a varázslatos neszeszernek és a karácsonyfa díszek is nagyon különlegesek. Köszönjük szépen Némakertész!!

Hozzám is megérkezett Némakertész karácsonyi ajándéka. Természetesen nem bírtam ki, hogy ne bontsam ki a levelet.

És IGEN IGEN IGEN

Ma végre megérkezett Edit - hez az ajándékom! Hahhhh, el sem hiszem. Micsoda megkönnyebbülés és micsoda öröm. Már csak az járt a fejemben, hogyan fogom tudni mindazt újra összerakni, amivel szerettem volna meglepni ...

Nagyon köszönöm mindannyiótoknak, hogy szorítottatok nekem és izgultatok értem(tünk).

"Bizony, valóra válhatnak a tündérmesék, ha elfogadjuk gyarlóságainkat, ha bátorsággal, erővel, állhatatossággal és fenntartás nélkül kitartunk mellettük, és talán ránk mosolyog a szerencse." (Jane Green)

Megjöttem a postáról ...

(a kép eredeti helye: mozart.blogol.hu/?d=2007-6)

Voltam a postán ebédidőben. (Kicsit olyan kezd lenni, mint egy brazil sorozat... jaaaaaj, csak ne legyen még 1568 részes.) Nagyon kedves hölgy fogadott az ügyfélszolgálaton. Rögtön kinyomtatta az ajánlott levelem útvonalát. Mivel nagyobb darab a szentem - mármint a levelem - a csomagospostás kapta meg kiosztásra 9-én. Sajnos aznap már nem tudta kézbesíteni, ezért visszavitte a csomagelosztóba, ahol - mivel rengeteg munka volt, van így karácsony táján - csak 16-án, azaz tegnap kapta meg újra a csomagospostás, hogy kézbesítse a címzettnek.

A hölgy a postán nagyon kedves volt és felajánlotta, hogy természetesen nyújthatok be kárigényt, ha gondolom.... nem gondolom. Egyrészt, mert amúgy sem vagyok egy reklamálós, panaszkönyvbe írogatós típus :o( meg, azért sem mert nem ez fogja megoldani a problémát. Én csak azt szeretném, hogy az ajándék még karácsony előtt célhoz érjen.

Tehát, ha az égiek velem vannak - remélem nincsenek ők is túlzottan elfoglalva :o( - akkor ma megkapja az én párom az ajándékot!

Szorítson nekem mindenki erősen - aki csak ráér. :o))

Köszönöm!

Szomorú vagyok... lehet, hogy elveszett??

Múlt héten hétfőn adtam postára - ajánlott levélként - kihúzott páromnak a Karácsonyi ajándékot. Olyan sok szép dolgot vásároltam... és készítettem. Még mindig nem kapta meg.

Nagyon szomorú vagyok... :o(((
Ma megyek a postára, hogy kerestessem... Annyira szeretném, ha meglenne... ha ma jönne egy levél... hogy: Igeeeen! Megérkezett!

De most még szomorú vagyok és elkeseredett ...


“A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.” (Stendhal)

Anitám fellépése és néhány elkészült ajándék

Anitámék - ezen a képen a középső kismanó - pénteken délután felléptek egy kis karácsonyi műsor keretében az osztálytársaival Pécsett a Jókai téren

és az Árkádban.

A Jókai téren nem volt nagyon melegünk. Bár a Kirakodó vásárt alkotó kis fa épületek valamennyire megvédtek bennünket a hideg széltől, de sajnos az eső is szemerkélt és így nem is voltak túl sokan. A gyerkőcök viszont nagyon élvezték, hogy egy állatsimogató volt a közelükben, így le sem vették a szemüket az ott lévő minilóról, nyusziról, tengeri malacról.

Az Árkádban sokkal kellemesebb volt a hangulat, jó meleg volt és nagyon-nagyon sok ember, így igen nagy tapsot kaptak a táncos-verses produkciójukért. Ügyesek voltak! :o)


A hétvégén készült még néhány karácsonyi ajándék. Egy szatyor, amely Anitám egyik kinőtt nadrágjából alakult át és kezd új életet, valamint sok-sok szaloncukor és egy szép színes sál is. Nagyon jó volt kötni a sálat, jó meleg, puha fonal és az érdekessége, hogy a vastagsága és a színe is változó.