Zöldség- és gyümölcsgyár

Violini a blogjában zöldség- és gyümölcsgyári munkásokat keresett. Az ötlet nagyon tetszett, viszont úgy voltam vele, hogy kinek is készítenék én ilyesmit, hisz az én gyerkőceim már nem játszanak ilyesmivel, Anitámat is inkább a készítése érdekli, mint a velük való játék.

Aztán lapoztam a naptárban és jött az ötlet, hogy Sógornőm 2 éves unokájának szülinapjára készíthetnék én is ilyen apró kis ajándékokat.

Két este alatt majdnem sikerült is felzárkóznom, a tojásom még hiányzik :o)

A Családomon teszteltem a felismerhetőséget. Az eper egyértelműen felismerhető volt mindenki számára:

A tökömmel már adódtak problémák. A férjem szerint éretlen paradicsom, a gyerekeim csak simán rákérdeztek, hogy ez mi? Hááát, ilyen :o)

A gomba és a paradicsom is 100 %-ban felismerhető volt:

A sárgarépát mindenki egyértelműen megnevezte, nos a petrezselyem már megosztotta a Család tagjait. A férjem állította, hogy ez jégcsapretek :o)... No, nem baj, ez az a zöldség, ami az lesz a Kislánynak, aminek akarja :o)

Határtalanul

Fantasztikus, élményekkel teli nap volt a tegnapi. Reggel 6-kor indultunk egy kisbusszal... Már a buszon megismerkedhettem a leendő foltos csoporttársaimmal. Meg kellett állapítanom, hogy vidám, cserfes kis társaságba keveredtem... :o)

Amikor megérkeztünk és beléptünk a kiállításra, szemem-szám tátva-maradt. Ennyi gyönyörűséget egy helyen. Csodálatos munkák voltak kiállítva. Fantasztikus látvány volt. Csak egy-kettőt emelnék itt ki, amelyek nekem különösen tetszettek... de persze képtelenség igazán megmondani, hogy melyik volt a legszebb...

A többit a képtáramban meg tudjátok nézni, mert persze a fényképezést sem tudtam abbahagyni...

A kiállítás fénypontja számomra az volt, hogy végre személyesen is találkozhattam kedves blogos ismerősökkel Ezkrisztivel, Marikával, Borcsamamával és Mmamával...

Az úton hazafelé már egy jóságos tündér is vigyázott rám, bár akkor még nem tudtam, csak sejtettem, hogy ki van a hatalmas csomagban, amit Mmama ajándékozott nekem a kiállításon.

Bemutatom nektek Jázmint, aki ezentúl a varrásban fog nekem segédkezni... Az egyik kezében egy centi van, a másikban tűpárna ... és képzeljétek 110 cm magas.... dehát beszéljenek a képek:

A kiállítás után volt két óra szabad-program. Mindenki arra ment, amerre gondolta. Mivel a Hősök terén rakott ki bennünket a buszunk, gondoltam a környéken sétálok egy kicsit, egyedül. Annyi sok érzés kavargott bennem egyszerre a látottak után, hogy jólesett egymagam sétálgatni a Hősök terén és a Városligetben. Amikor már nagyon fáztam beültem egy kis kávézóba és egy forró tejeskávé mellett üldögéltem a buszindulásig....

Fantasztikus nap volt!!

Márton 2.

Aki a korábbi bejegyzéseknél elég szemfüles volt, láthatta, hogy a fiókomból 4 libaláb kandikált ki. Nos, a másik két láb gazdája ma érkezett el végleges otthonába, Monikához, aki a szülinapos játékom szerencsés nyertese volt.

Monikától tudom, hogy szintén a Márton névre keresztelte. Az ő ruháját egy apró keresztszemes mintával díszítettem.

Itt még együtt üldögélt Márton 1. és Márton 2. a könyvespolcomon:







Vasárnap Márton 1. is elköltözik Dia Barátnőm otthonába, így hamarosan Mártontalan leszek. Megszerettem őket... :o( de tudom, hogy mindketten szerető gazdikhoz kerüln(t)ek!


Gyönyörű táskáért játszhattok Julcsy-nál!

Játék Lidérckével

Játék Lidérckével

és egy kis

olvasnivaló Anitámnál!

Mááár Mááárton

Dia Barátnőmnek szombaton lesz a szülinapja (bár én csak vasárnap fogom tudni meggratulálni, mert nagy örömömre a Határtalanul kiállításra megyek szombaton). Kérdeztem tőle, hogy mit szeretne... azt mondta, hogy valamit ami már kapcsolódik a Márton-naphoz is.

Így esett a választásom a Tildás könyvből erre a libára.

Most már azt is értem, hogy aki egyszer elkezd "élő" figurákat készíteni, miért szeret bele. Minden percét élveztem... ahogy kialakult a teste.. ahogy felöltöztettem... és a végén, ahogy "rámnézett" :o))

Remélem tetszeni fog neki!

Amit még készítettem az elmúlt napokban, az kapcsolódik a tanfolyamhoz... gyakoroltam a Nagyi-blokkot. Az elsőnek még nem, de ennek már megtaláltam a helyét is:

Nálunk tegnap nagyon-nagyon hideg volt, olyannyira, hogy az idei tél első havazását is megcsodálhattuk. A belvárosban nem, de itt nálunk megmaradt a háztetőkön, füvön, autókon:

Játék Ninánál

Csodálatos ajándékcsomagért játszhattok Ninával.

Sorsoltunk

Ma van egy éve, hogy az első blog-bejegyzésemet megírtam. Sok minden történt azóta és jó visszaolvasgatni a "naplómban".

Egy kis statisztika :o)

275 bejegyzés született ez idő alatt.

36866-an látogattak el hozzám,

ebből 110-en rendszeresen is olvassák az írásaimat.

A blogolásnak köszönhetően nagyon sok kedves emberrel ismerkedhettem meg,
és nagyon sok mindent tanultam!

KÖSZÖNÖM Mindannyiótoknak!

Jöjjön hát az izgalmas része a blogszülinapnak, amelynek alkalmából játékot is hírdettem, amire 75-en jelentkeztetek!

Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan résztvettetek!

És akkor a sorsolás képekben!

A résztvevők:



A Marikától kapott szütyőkét használtam szerencsezsáknak:

Jól összeráztam és Anita húzott belőle egy nevet:

A szerencsés, itt még összehajtogatva:



És kinyitva:

Gratulálok Monika! :o) Kérlek küldj nekem egy emailt a címeddel, ahová az ajándékodat postázhatom.

A 100. olvasómnak Mariannae-nak is köszönöm a türelmét, az Ő ajándékát is most fogom postázni!