Oldalak

2010. október 13.

Az újabb fejlemény

Ma beszéltem a Varrógépcentrum-mal telefonon. Nagyon készségesek, segítőkészek... Most sajnálom, hogy nem lakom közelebb. Szerintük is az lenne a garanciális javítás lényege, hogy minden ingyen van benne. A munkadíj, az anyag, a szállítás. Ők ezt így is csinálják. Eddig úgy tudták, hogy a vidéki szerződéses szervizek is így csinálják, mert soha nem volt még ilyesmire panasz. Annyit tudnak tenni, hogy felhívják a Mestert, beszélnek vele, hogy mit kellene tennie, de NEM UTASÍTHATJÁK semmire, mert MASZEK, tőlük független vállalkozás és mivel a gépet sem nála vettem, hanem Pesten, a többi már csak a jószándékán múlik ! Nem vagyok egy asztalra-csapkodós típus... lehet, hogy az a baj. Az egymással kötött garanciális szerződésükhöz nyilván semmi közöm, de azért kiváncsi lennék, hogy mi a manót tartalmazhat, ha nem azt, hogy egy adott szituban egyformán cselekszenek...

2010. október 12.

Kicsit elkeseredtem


A kép innen: http://www.kepeslap.com/show.asp?imageid=35639&userid=3806

Ma elvittem a varrógépemet a szervízbe. Vittem a garancia-papírját is vele, mert meg voltam győződve róla, hogy mivel még kb. 1 évig garanciális ebbe minden belefér. Megjavítják és vihetem majd haza. Sajnos a led-csere nem lesz ilyen egyszerű. Az alkatrészt Budapestről kell megrendelni hozzá a Varrógépcentrumból, mivel ott vettem a gépet. A led maga valóban nem fog pénzembe kerülni, de a szállítási költséget már nekem kell megfizetnem, sőt a munkadíjat is. Amikor megkérdeztem, hogy kb. mennyit fogok fizetni, a szerelő azt válaszolta, hogy 4.000,- Ft az óradíja, de nagyon fog vele igyekezni. Bevallom izgulok egy kicsit, hogy sikerül e minden gond nélkül kicserélni a ledeket, hogy elég gyorsan fog sikerülni... és hogy több évet ki fog bírni az én Berninám újabb javítás nélkül. Azért jó dolog is történt ám... találkoztam egy édes óriási kutyussal... Artúrral

Amíg nincs itthon a varrógép, addig kötök, horgolok, hímzek... egy kicsit vigasztalódom.




2010. október 9.

Gondolataink

teremtő ereje! Ez jutott eszembe tegnap este, amikor leültem a varrógépemhez. Nyár óta sokszor eszembe jutott már, hogy mivel 2 éves lett a gépem, ráférne egy "doktor" által elkövetett igazi nagytakarítás. Aztán igazából soha nem találtam kellően megfelelő időpontot, mert nem tudtam volna elképzelni, hogy akár néhány napra is ott kell hagyjam Bendzsikémet (született: Bernina E92c) a szervízben. Nos.. most még is csak kénytelen leszek, mert tegnap este a tű feletti két aprócska led iszonyatos villódzásba kezdett, zenére. Mivel szólt a rádióm is és egy hosszabbítóból működnek mindketten először még mókásnak is találtam, hogy ütemre villogott, és azt hittem, hogy a közös dugalj a bűnös. Sajnos a rádió kikapcsolása és kihúzása után, néma csendben sem hagyott alább a két kis apró led tánca. Felhívtam az "orvost" és néhány napra kórházba kell vonulnia az én drágámnak... Majd csak kibírom nélküle valahogy... Pedig annyi mindent kellene varrnom :o)) De hétfőig még varrok... diszkófényben! Csak ne gondoltam volna annyit rá, hogy el kéne vinnem...

“Létének törvénye határozza meg minden embernek, hogy hol tart életútján: a gondolatai, amelyeket jellemébe épített, juttatták oda, és életének rendszerében nincs egyetlen véletlen rész sem, hanem minden egy tévedhetetlen törvény működésének eredménye. Egészen addig, amíg egy ember magát külső körülmények teremtményének tartja, sodródni fog a körülményekkel; de amint ráeszmél, hogy ő teremtő erő, és képes rendelkezni lényének rejtett talaja és magjai felett, amelyekből a körülmények kifejlődnek, saját maga irányítója lesz. Azt, hogy a külső körülmények a gondolatokból nőnek ki, minden ember tudja, aki egy ideig gyakorolt önkontrollt és tisztulási folyamaton ment keresztül, hiszen azt tapasztalta, hogy körülményei pontosan olyan mértékben változtak, amennyire mentális állapota változott.” (James Allen: As a Man Thinketh)

2010. október 8.

Iszapkatasztrófa

Napok óta döbbentem nézem a híradásokat. Ezt nem is lehet felfogni...
Segíthetünk. Részletek itt.

2010. szeptember 27.

Sajnos


a hétvégi vásárt elmosta az eső. A múlt héten a vásárra készült új dolgok így most lassan felköltöznek majd a Meskára.

A fényképekért köszönet Dorkának!

2010. szeptember 24.

Szőlő és Bor Ünnepe

Szeretettel meghívunk benneteket a szeptember 26-án megrendezésre kerülő Szőlő és Bor Ünnepére! További részletek itt olvashatóak.

Lidérckével közös sátorban fogunk árulni a Széchenyi téren (@X, köszönöm), várunk benneteket!



2010. szeptember 17.

Renáta

hozzám költözött! Nagyon köszönöm Drága Magdi! Kimondhatatlan az örömöm... Ő az idei első születésnapi ajándékom.











Holnap leszek 42 éves... Ezen a napon is Édesanyámnak mondanék köszönetet, hogy itt lehetek. Mivel elmondani már nem tudom neki, így hát gondolok rá... sokszor... sokat!
Édesanyám emlékére
Sok éve, hogy szíve nem dobog,
S én azóta csak arra gondolok,
Miért is döntött ily fájón az ég,
Hisz annyira kellett volna még.
Kellett volna még a drága, jó Anya,
Gyermekemnek drága jó Nagymama.
Az életben egy békés kis sziget,
Kiönteni egy gonddal telt szivet.
És kellett volna sokkal több idő,
Meghálálni mindazt, amit ő
Értem és értünk áldozott,
S hogy életembe ennyi fényt hozott.
Csak az vigasztal éjszakákon át,
Hogy elmesélhettem a Nagymamát,
S ha szenvednem kell néha kínokat,
Ő láthatatlan kézzel simogat.
Köszönöm hát drága jó Anyám,
Hogy életedben gondod volt reám.
S mert meghálálni sajnos nincs remény,
Emléked míg élek őrzöm én.

2010. szeptember 16.

Virágos kedvemben...

Biztos vagyok benne, hogy az, hogy épp melyik anyagokat vesszük le a polcunkról, miből van kedvünk épp alkotni, az tükrözi az aktuális lelkiállapotunkat. (Persze, ha nem épp rendelésre, kikötésekkel készül valami.)

Ez a virágos anyag "akadt a kezembe" egyik este és bár magamtól nem biztos, hogy a rózsaszínt a bordóval bátran társítottam volna, de így hogy az anyagon jól megférnek egymással, én is raktam hozzá egy kicsit a saját festésű anyagomból. Most használtam először a vállpánt hosszának szabályozásához a csatot. Egy kicsit "puskáznom" is kellett egy "gyári" táskáról, de sikerült. :o)



Bár a fazon és a cipzárbevarrás sokban egyezik a lila táskámmal, ezt most kicsit nagyobbra varrtam.

A fényképezéshez még kihasználtam a jó idő és a zöld fű adta lehetőségeket...

2010. szeptember 15.

Szerelem...

Egy bimbódzó kapcsolatnak lehetünk szem- és fültanúi. Amíg ki nem derül, hogy hírtelen fellángolásról vagy örök szerelemről van e szó jelen esetben, addig a zeneiskolától béreljük a hangszert. Én drukkolok, hogy sokáig tartson, mert szívesen hallgatom... már a próbálkozásait is ... :o))

2010. szeptember 10.

Csak egy kicsit



varrtam még előző héten, mert nagyon tud hiányozni az alkotás. Egy kis neszeszer készült még a nyarat idéző színekben.



Megkezdődött az iskola. Anita felsős lett, ami sok új dologgal jár. Vándorolnak az iskolában, új osztályfőnöke lett, új tanárok. A délutáni elfoglaltságunk is több lett, mert még tavaly úgy döntött, hogy szeretne megtanulni gitározni. A héten már beindult a szolfézs és a hangszerrel való ismerkedés is. A tanulás és leckeírás nagyobbik része a kora esti órákra tevődik.
Kedden - a nyári szünet elteltével - újra összeült a foltvarró csoportunk is. Bár csak egy kicsit tudtam ott lenni, mert szülői értekezletre voltam hivatalos, de nagyon jó volt újra találkozni velük, megcsodálni a nyáron készült alkotásokat, hallgatni az élménybeszámolókat.
Ez a bejegyzés semmiképp nem panasz akart lenni :o)). Csak elnézést szeretnék kérni azoktól, akiket eddig rendszeresen olvastam és hagytam náluk megjegyzéseket, hogy sajnos ez az a dolog, ami most a háttérbe szorul, de amint lehetőségem lesz rá, újra olvaslak benneteket. Addig is minden kis- és nagy-gyermekes anyukának, pedagógusnak és nagymamának kitartást, jó egészséget kívánok az elkövetkezendő napokhoz!

2010. szeptember 2.

Baba

Az első ilyen babát Dia barátnőm találta ki és rendelte meg tőlem. Különlegessége, hogy a feje, a szemek, orra, szája leszedhető. A végtagjait szét lehet szedni, mert az izületeknél, váll, könyök, csukló, comb, térd, boka - patenttal kapcsolódnak egymáshoz a részek. Az oviba vitte a gyerekeknek, hogy játékosan tanítgassa őket a tesztrészeink elhelyezkedésére, nevére. Nagy sikere volt a babának a kicsi gyerekek körében és amellett, hogy tanulási szándékkal kapták, szívesen játszanak vele "orvososat" is. Az első baba még tépőzárral készült, de az újabb megrendelésnél kipróbáltam a patentot. Ez a második már elsősökhöz költözött, ők könnyen kezelik már a patentot is.



Nagyon sok részét csak kézi varrással tudtam elkészíteni, így elég időigényes és még mindig meglep, hogy mennyire meg lehet szeretni egy-egy figurát, mire megszületik a kezeim között. Ameddig csak nálam volt szeretgettem, babusgattam. :o)


Megkezdődött az új tanév, ami azt jelenti, hogy kicsit kevesebb idő marad a varrásra. Jönnek a délutáni elfoglaltságok, tánc, zeneóra... és a tanulááááás. Sok minden változott, hisz Anita felsős lett. Új osztályfőnök, új tanárok, vándorlás a tantermek között... de majd belejön! :o))

Ha új tanév... akkor természetese új tolltartó is. :o) Most épp lila korszakot élünk, így kerültek kiválasztásra lánykám által ezek az anyagok.


2010. augusztus 31.

Képek

Adós maradtam néhány fényképpel, most ezeket szeretném megosztani veletek.

A játékomon Katha nyert, ezt a kis ajándékot küldtem neki. (A fényképet tőle kölcsönöztem, mert a csomagolás előtt nem fotóztam.)


Az előző bejegyzésben említett csereajándékom Dite-től, egy nagyon szép neszeszer és hozzá illő pénztárca. Köszönöm Dite!

Lidérckétől kaptam egy nagyon szép kitűzőt

és egy díjat.


Nagyon szépen köszönöm Dorka!

Akiknek én továbbadnám szeretettel:

Kalex, Naomi, Ezkriszti, Bruercsi és Diusbd

Ez pedig a táska, amit én vittem a csereberére és Ahama kapta.




2010. augusztus 30.

Már vannak



arcok, mosolyok, hús-vér emberek a blogok mögött. Sok kedves ember, barátságos ölelések, egymásracsodálkozások... Ez volt számomra a legnagyobb értéke a blogtalálkozónak.


Reggel 3/4 5-kor keltem, hogy mire Lidércke értem jön, elkészüljek. Még elmentünk Moliért, majd irány az autópálya. Útközben még felvettük Erzsit és igazán jó hangulatban érkeztünk meg a fővárosba.


Nem mondom, hogy nem izgultam, amikor beléptünk az épületbe Lidérckével, Molival és Erzsikével. Viszont Gina üdvözlete, miszerint: - Te vagy Abile, megismerem a fejedet a blogos fényképedről! :o)) máris oldotta a hangulatunkat. Azóta is azon gondolkodom, hogy jó e, ha egy foltvarrót a fejéről ismernek meg egy ilyen találkozón! :o)))


A teremben már sokan voltak és igyekeztem nem túl feltűnően olvasgatni az éppen felém közeledők kitűzőjét. Volt akit sikerült hamar beazonosítani, volt akivel egymásra csodálkoztunk... és volt akit vártam, hogy tudunk beszélni néhány szót, de az idő rövidsége miatt elmaradt...

Az én csereajándékom Ahama-hoz került, én pedig Dite-től kaptam egy csodás szettet. Sajnos a fényképekkel még adós maradok...

Összességében nagyon kellemesen telt el a délelőtt!

Mégegyszer, itt is köszönet a szervezőknek, hogy megteremtették ezt a lehetőséget.

Mielőtt hazaindultunk volna még elmentünk az Ikeába...

Fél 11-kor értem haza.

Fárasztó, de nagyon szép, emlékezetes nap lett 2010. augusztus 28., az I. Országos Kreatív Blogtalálkozó!


2010. augusztus 25.

Blogtalálkozó




Az I. Országos Kreatív Blogtalálkozó keretében találkozunk sokan-sokan a hétvégén. Én már nagyon izgulok! Te is ott leszel?

Köszönet Hokatának, hogy megálmodta és Gina-nak, hogy megszervezte ezt a találkozót. Óhh... és persze Lidérckének, hogy elvisz engem odáig!! :o))