Oldalak

2009. február 4.

Elkészült



Elkészült a kuckóm, a hétvégén már be is költözhettem. Kisebb csinosítgatásokat végeztem még rajta, hogy mennyire lesz kényelmes, majd használat közben kiderül. Egyenlőre nagyon szeretem, hogy el tudok bújni benne.


A pultom tetejét kockás viaszosvászonnal vontam be, hogy az ollóval való szabásnál egy kicsit segítsenek az egyenes vonalak és derékszögek betartásánál. (Ezt az ötletet egy nagyon kedves Kanadában élő Barátnőm varrónő nővérétől lestem el.)


Ebből a viaszos vászonból kapott új ruhát a varrógépasztalom is, mert ez egy régi kiszuperált íróasztal és időnként megküzdöttem a széleiből kiálló apró szálkákkal.


A függönyök felerősítésére azt találtam ki, hogy a vas-vázra erős ragasztóval ráragasztottam a tépőzár egyik felét, majd a másik felét rávarrtam az anyagokra. Így nagyon egyszerűen fel tudtam őket "tapasztani" a pult szélére. A sok-sok varráshoz szükséges apróságot és az anyagokat takarja el. Levenni csak akkor fogom, ha éppen mosni kell, mert egyszerűen felhajtható és kényelmesen hozzáférek a polcon lévő dolgokhoz.


Anitám jövő héten pénteken egér szeretne lenni a farsangon. Az anyagot már megvettem a jelmezhez. Ez lesz az első igazi nagy munkám az új varrókuckómban.

2009. február 3.

Álmomban ...

Álmodtam.

Álmomban egy iskola épületében jártam. A portás útmutatása alapján indultam el a kiállítás irányába. A folyóson már több ember várakozott, ismerős arcot kerestem. Örültem, amikor felfedeztem a Festőművészt, akinek a képeit eddig csak az interneten láthattam.

Üdvözöltük egymást. Aztán minden olyan gyorsan történt.

Az iskola nagyon kedves Igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Köszöntőjében néhány kedves szót mondott a Festőről, az ő csodaszép képeiről, a verseiről, amelyek témájukban kapcsolódnak a festményekhez.
Álmomban az én nevem is elhangzott a köszöntőben. A körülöttem álló emberek rám mosolyogtak és megtapsoltak. Néhány fényképezőgép vakuja villant. Majd előkerült egy kamera, egy mikrofon … a Festő interjút adott.

Igazgatónő nagyon kedvesen üdítővel és pogácsával kínált. Beszélgettünk.
Álmomban elmondtam, hogy kerültem kapcsolatba a Festőművésszel, mi késztetett arra, hogy egy festményét megvarrjam. Beszélgettünk a művészetről. Elmondtam, hogy nekem kicsit „elbújás” a varrás. Egy csöppnyi egyedüllét… egy kis csend… nyugalom… néhány perc magány a hétköznapok nyüzsgő forgatagában.

Álmomban ott álltam a gyönyörű festmények előtt. Teljesen más a színűk… a méretük, mint a számítógépen keresztül nézve. Sokkal-sokkal szebbek. Mindegyik gondolkodtat, üzen…

Álmomban ismeretlen emberek jöttek oda hozzám a kiállítás folyosóján és gratuláltak, kezet fogtak velem. Kedvesen érdeklődtek, hogy mit szoktam még varrni… hogy jutott a választásom épp erre a képre?

Amikor az egyik kép előtt hosszú percekig elmélyülten álltam észre sem vettem, hogy a folyosó közben elnéptelenedett körülöttem. Nekem is indulnom kell, hiszen hosszú az út még hazáig.

Elbúcsúztam az Igazgatónőtől, megköszönve a meghívást.

Elköszöntem a Festőművésztől is sok sikert kívánva neki a további munkához.

Álmomban kiléptem egy iskola épületéből. Az arcomba hideg téli szél fújt. Felébredtem.

Álmodtam??

A kiállítás képeit Exit blogjában tudjátok megnézni. :o))



2009. február 1.

Aplikálás és vakondtúrás


Tegnap amíg a Párom polcokat szerelt a varrókuckómban és ki is festette, addig két nadrág átalakítása között - hogy egy kis izgalmas is kerüljön a tű alá - befejeztem Óvónő Barátnőm zsákjaira a mintákat.



Mire elkészültem a Férjem is készen lett, így az estét boldog pakolással töltöttem. Átválogattam, rendszereztem a varrós-könyveket, szabásmintákat, anyagokat, kisebb anyagfecniket. Egy kicsit még szépítgetem a kuckót, aztán mutatok róla képeket is. :o)

Ma délután sütöttem egy vakondtúrást. Ismeritek ezt a tortát? Nem túl bonyolult az elkészítése, mert a hozzávalók egy részét, elkészítési útmutatóval együtt "egységcsomagban" lehet megvásárolni, egy bizonyos V. kerületi híres orvos nevével jelzett dobozban, bármely nagyobb szupermarketben.

Meg kell sütni az alap tortát, majd miután kihűlt óvatosan kikanalazni a tészta nagy részét. Éppen csak egy kis perem és egy kis alja maradjon. Ennek helyére kell lefektetni a félbevágott banánokat:


Majd megpúpozni a tejszínnel, csokidarabokkal kikevert krémmel:


Végül betakargatni az előzőleg kikanalazott tészta morzsalékával:


Nem túl édes, könnyű kis finomság!

2009. január 31.

Ha-hó ... akkor legyen hó

Amíg én ma délelőtt főztem és takarítottam, Dávid és Anita kimentek az udvarra játszani. Dávid kivitte magával a fényképezőgépet, mert szeret fotózni.

Szamóca - ő a kutyánk :o) - is nagyon élvezte a havat és a játékot:


Anitával labdáztak is egy kicsit:


A kocsifeljárónk is nagyon jó hely egy kis csúszkálásra, mert az eredeti funkciójára most amúgy sem alkalmas:




Dávid a fényképezőgéppel is játszott:



Az ereszcsatorna belülről:


Az autó közelről:


És a cicánk:




Délután a férjem felszereli a polcos tárolóm már kész fém vázára (a készülő varrókuckómban) a polcokat. Cserébe :o)) felvarrok néhány nadrágját, mert sajnos ezek a nemszeretem varrnivalók, de hát ezt is meg kell csinálni.

2009. január 30.

Nálunk még tél van


A két nappal ezelőttihez képest már sokkal jobb a helyzet az utcánkban. Az autónyomban már teljesen elolvadt a hó, a gyerekek legnagyobb bánatára, mert így szánkózni már nem tudnak az utcán.

Varázslat


Abrakadabra hét bűbáj
Kedves blogom szépülj hát!


Nos bevallom, hogy nem az én varázserőmnek köszönhetően változott meg a blogom, hanem Zsukka
volt az a Tündér, aki ilyen nagyon ügyesen a segítségemre volt, és három oszlopossá varázsolta.

Drága Zsukka!
Nagyon-nagyon köszönöm! Nekem tetszik! :o)

2009. január 29.

Színek


Most, hogy kint minden csupa fehér... színeket kívánok enni. Csináltam egy adag párolt zöldséget, szerencsére a család minden tagja nagyon szereti. Én egy kicsit csípősen :o))

Meghívást kaptam

Tegnap meghívást kaptam Exit kiállításának megnyitójára, amely hétfőn lesz Szekszárdon. Nagyon meghatott ez a figyelmesség...
Szeretnék eljutni, remélem sikerül és az időjárás is egy kicsit kegyesebb lesz addig hozzánk.

2009. január 28.

Kézírás

Naomi és Barbi játékra hívtak. A játék lényege, hogy mutassuk meg a kézírásunkat. (Remélem alaptalan a félelmem, hogy ezzel valaki, valahol még vissza is tudna élni.)

Nagyon régen, lánykoromban, nagy érdeklődéssel fordultam a grafológia felé. Olyannyira, hogy egy negyed évet el is végeztem egy tanfolyamon... aztán elég sok minden történt velem, ezért abba kellett hagynom... sajnos.

Így ebből a játékból tényleg csak annyit tudunk meg, hogy ki, mit válaszol a kérdésekre.
Játszatok hát Ti is, ehhez nem kell más, mint egy papír és egy toll...

1, Írd le a nick neved , és ( nem kötelező ) a kereszt neved.
2, Milyen kezes vagy ?
3, Melyik betűt szereted legjobban leírni ?
4, Melyik betűt szereted legkevésbbé leírni ?
5, Írd le : A fürge kis vörös róka átugrik a lusta kutyákon.
6, Nevezz meg 5 személyt akiknek továbbadod a kérést...



Akik írására kiváncsi vagyok: Zsukka, Márti, Cicurka, Colette és Gina.

Ma munkából hazafelé jövet egy gyermekvers jutott az eszembe:

Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lenn a hóban.
- Veréb! Elment az eszed!
A hóesés betemet!

Szerintem reggelre bennünket is betemet. Mostanra már fehér minden... hogy megyünk reggel dolgozni?? Szánkón vagy sílécen?? :o)

2009. január 27.

Egy festmény "felöltöztetése"


Volt egy festmény Exit blogjában, ami első látásra már nagyon tetszett. Minél többször nézegettem, annál inkább láttam ezt a festmény textilbe "öltöztetve".
Mivel Exit volt a 3. játékos, aki nálam PIF ajándékra jelentkezett, gondoltam egy merészet - elhatároztam, hogy megvarrom és elküldöm neki ajándékba. Amikor készen lettem, egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy mit fog szólni hozzá a megajándékozott... hiszen még is csak az ő alkotása volt az "ötletgazda"... de szerencsére örül neki! :o)

És akkor jöjjön a hogyan készült.

Talán itt mutattam nektek az első képet róla, mert eléggé furának gondoltam... hogyan is lesz ebből élvezhető kép??



Amíg az anyagaim között kerestem a megfelelőket, a kezembe kerültek a bőr-darabok... itt már tudtam, hogy a főszereplők, a pár és a fa, bőrből lesznek. Mindjárt ki is próbáltam, hogy fog mutatni.


Tovább építettem a hátteret. A szélével bevallom nem sokat foglalkoztam, hiszen tudtam, hogy keretezni szeretném.
Itt már rákerültek a fák is, mindkét szélére

Itt pedig a pörgő termések

A lángokhoz is nagyon jó, hálós anyagot találtam:


És itt volt az a pont, hogy elakadtam, mert nem tudtam elkészíteni a keretet. Szerencsére volt segítségem itt a blogomban...


Elkészült a keret:


Ők közelről:
Még egy közeli kép:


Itt pedig a végeredmény a nappalink falán: