Ismét játék

Most Ginával játszhattok a Blogbajokban !

Konyhai xszemes

A hétvégén kezdtem el varrni ezt a mintát. Egy Rico készletet vásároltam, amiben minden szükséges kellék benne van. Elég apróka és mivel csak esténként van időm varrni, nem túl gyorsan haladok. :o))

A mintát megosztom veletek, hát ha valakinek lesz kedve elkészíteni:

Most, hogy a fényképezőgépről töltöttem le a fényképet, vettem észre, hogy a Húsvéti egyik sütimről még a gépben volt a kép, mert szerettem megmutatni nektek. Háztető a neve és nem kell sütni, viszont egy éjszakát pihentetni kell a hűtőben, hogy megpuhuljon, ezért nem az a "jajj, jönnek a vendégek, gyorsan összeütök valami finomat" süti!

És a receptje:

Szép könyvet nyerhetsz!

Játék Zsuzsinál !

Könyvtárban

Ma könyvtárban voltam. Ez amúgy nem nagy újság, mert elég sokszor megyek. Magamnak és férjem Édesanyjának is hozom haza a könyveket, mert ő is nagyon szeret olvasni. A tévé-nézésen kívül szinte ez a legkedvesebb elfoglaltsága nyugdíjasként.

Megakadt a szemem ezen a könyvön és ha már így "lekéretszkedett" hozzám, hazahoztam. Diane C. Ealy - Női kreativitás. Nagyon izgalmasnak ígérkezik, ahogy beleolvastam.

Egy kis részlet a könyvből:

"Régóta foglalkoztat, hogyan fejleszthetjük önmagunkat. Ez a folyamat a jelek szerint kétirányú: egyfelől visszanyúlás eredeti - valódi - lényünkhöz, másfelől törekvés lehetőségeink - valódi lényünk - beteljesítése felé. Kíváncsiságom vezetett el a kreativitás, találékonyság témájához. Tapasztalatom szerint önnevelésünk egyet jelent kreatív énünk felébresztésével. Ez törvényszerű.
.
.
Az alkotás folyamatának tudatosítása azért fontos számunkra, hogy adottságainkat kamatoztathassuk, érvényesülhessünk a mindennapokban. Meggyőződésem, hogy a női természet alapvető vonása a kreativitás. Vagyis életünk kifejezi, kik vagyunk, milyennek látjuk magunkat és a világot. Bízom benne, hogy könyvem utat tör ennek a felfogásnak."

Xszemes képeslap

Egy kedves kis mintával készültem el tegnap este. Készletben vettem, a papírkeret és a fonalak is mellé voltak csomagolva.

Nina játéka ollókkal

Nina játékra hívott bennünket. A feladat csupán annyi, hogy meg kell mutatni az ollóinkat. Nos én ezzel a kettővel dolgozom. A nagyobbikkal szabni szoktam, a kicsit inkább kézimunkázásnál használom. Ollóőrt eddig csak fényképen láttam... :o))

Születésnap

10 évvel ezelőtt Ajándékot kaptunk. Egy kicsi lány költözött hozzánk!

Születésnapjára túrós palacsinta-tortát kért, szívesen készítettem és mivel nem is tartott túl sokáig, még játékra is maradt idő!

Húsvét hétfő az erdőben

Ma kirándulni voltunk. Nagyon szeretjük az erdőt, sokszor ütjük fel a turistatérképet és jelölünk ki 10 - 12 km-es túraútvonalat. Ezt a távolságot a gyerkőceink is jól bírják, hisz kicsi koruktól mindig sokat kirándultunk velük.

Most a Máré várától indultunk, itt parkoltunk le az autóval.

Minden évszakban gyönyörű az erdő. Ez a friss zöld szín, amelybe ilyenkor tavasszal öltözik mégis mindig lenyűgöz és elvarázsol:


Jó tempóban haladtunk, persze, azért egy-egy meredek rész után jólesett a pihenés a kis csapatnak:


A medvehagyma hamarosan már virágozni kezd, mert tele van bimbókkal. Nagyon sok helyütt tengerként borítja be az erdő alját,

de azért láttunk más növényeket is:

Hamarosan a térképünk szerint "nehezen járható útszakasz" következett. Akkor még nem sejtettük, hogy ez milyen izgalmas lesz. Néhány órán át egy patakmederben vezetett az utunk, hol a patak egyik, hol pedig a másik oldalán:


Be kell valljam ezt a részt a gyermekeim és a férjem jobban élvezték, mint én. Időnként elkélt a segítség, hogy ne vizes cipőben és elázott zokniban kelljen megtennem az út további részét :o))

Itt a vízparton sok érdekes állatra bukkantunk. Még egy rákot is láttunk, igaz már nem élt:

Mivel a kirándulásunk egész napos volt, így ennivalót is vittünk. Amikor egy kényelmes tűzrakóhelyhez értünk megsütöttük az otthonról hozott sonkát, hagymát, virslit.


Így még a húsvéti maradék sonka is nagyon jól esett!!!

Hazafelé azért jól látszott, hogy ki az aki még bírna menni néhány kilómétert, mert "fáramászni " is volt ereje:

Kellemesen elfáradtunk!

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok

Tegnap este elkészült a fészek, amibe ma reggelre a Nyuszi hozhatta az ajándékot! :o) Ezzel a képpel szeretnék nektek kellemes húsvéti ünnepeket kívánni!

Ezeket a fantasztikus nyuszikat "fafaragó" szomszédunktól kapta Anita. A nagy mamanyuszi mellé még három apróságot is készített, amelyek olyan aprók, hogy nem is tudom, hogyan lehetséges ilyen aprólékosan kifaragni minden egyes részletüket:

A tojásokat már évek óta ezzel a nagyon izgalmas módszerrel festjük. Összebogarásszuk a kertben az apró leveleket, amelyeket az elnyűtt harisnyáim darabkára vágott részeivel jó erősen ráerősítünk a tojásokra és zsineggel megkötjük. Ezután lila hagyma héjára helyezem őket egy fazékba, felengedem vízzel és megfőzöm őket.

Amikor megfőttek, akkor következik az igazán izgalmas része a dolognak. Leszedjük a harisnyát és a főtt növényeket róla és kiderül, hogy milyen mintát hagytak a tojáson a levelek. Az idén ilyenre sikerültek:

Horgolt nyaklánc

Néhány napig nem volt itthon internetünk a szolgáltatóváltás miatt, de mostanra már talán nem kell nélkülözzelek benneteket. :o)

Tegnap este horgoltam egy nyakláncot. A virágok közepébe fagolyót varrtam díszítésül. Ő is Húsvéti ajándék lesz!

Újabb koszorúk

Tegnap mire hazaértem a munkából bár késő délután volt, de még mindig gyönyörű napsütés. Anitámmal kiültünk a kertbe és készítettünk még néhány koszorút. Ma átadásra kerülnek, mert a kolléganőimet ajándékozom meg velük.

Ezt a kettőt Anitám készítette - nagy örömére egyedül használhatta a ragasztópisztolyt :o)

Ezek pedig az én "szülötteim" :

A japán birs bokrunkra akasztottam fel őket a fényképezéshez, ami mostanra már telis tele van virággal:

Közvetlen kolléganőm, akivel egy irodában dolgozunk, már régóta szeretett volna egy falra akasztható fa sótartót. Igazából csak mesélt róla, hogy gyerekkorában látott utoljára ilyet a nagymamájánál.

Szerencsére fafaragó szomszédunk épp vásárba ment árulni Budapestre néptánctalálkozóra - sajnos ő nem vállalta az elkészítését - és ott talált fából készült sótartót, amit meg is vett a kérésemre:

Nekem hiányzott róla a "minta", olyan kis csupasz volt, ezért festettem rá. Tegnap adtam át az ajándékot, amivel sikerült könnyeket csalni a Kolléganőm szemébe - remélem nem a ráfestett minta láttán fakadt sírva :o((