Oszi

Lidérckétől Oscar-díjat kaptam. Óhhh, nagyon köszönöm a tapsot. Ez a blog nem jöhetett volna a Családom... a Barátaim.... és kedves Blog-társaim nélkül - így nekik is nagyon köszönöm! :o))

Akiket szeretnék megajándékozni:

Noémi - a legtündéribb tündérek kategóriájában

Mmama - a legjobb "plasztikai sebész" és varázsló kategóriában

Edige - a legszebb házikókat hímző kategóriában

Fogadjátok szeretettel! :o)

Állatok világnapja - avagy a sárkány is állat

A mai napot az Állatkertben töltöttük. Mivel a házunktól az Állatkert kb. 1 órányi sétára van az erdőn keresztül ebben a gyönyörű őszi időben remek programnak ígérkezett. Férjem Édesanyja is eljött velünk, aki 69 éves. Dávid fiam gyakran csalja el itt a környékünkön is sétálni - egy utcában lakunk velük - hiszen fontos, hogy a napi tévézés és olvasás mellett a rendszeres mozgás is meglegyen, főleg úgy, hogy a 17 éves kamasz nagyon jókat tud beszélgetni a Nagymamájával. Egy kicsit aggódtam, hogy túl nagy séta lesz ez neki, de szemmel láthatóan élvezte az Unokák "tárlatvezetését" az állatkerti séta során is.

Az állatkerti állatok "boldogságáról" most nem foglalnék állást, mert bizonyára meg van ennek is a szükségessége. Vannak olyan állatok, amelyek szemmel láthatóan is szenvednek a bezártságtól és vannak olyanok, akik látszatra jól érzik magukat. Közülük is sokan még igyekeztek sütkérezni az őszi napsütésben.

És... amilyen állatot nem láthattunk ma - csak itthon :o) - az a sárkány volt!
Anitám egyik Fiú osztálytársa is szeretett volna ebédjegytartót. Mivel nem tudtam pontosan mit varrjak rá, ezért megkértem - az igen csak jól rajzoló - Kisfiút, hogy rajzolja le, mi legyen rajta.
Nos, egy fantasztikus sárkányrajzot kaptam.

Nem tudom, hogy mennyire lesz elégedett az én varrott sárkányommal... :o) Remélem nem lesz túl nagy csalódás. Ez holnap reggel kiderül!

Ajándék-dobozka

Ma ismét találkoztam Marikával, mert szerettem volna meglepni egy-két saját festésű fonalammal. Egy kis dobozkát is készítettem hozzá, amelyben átadhattam az ajándékot. Az alap, natúr dobozt még Budapesten vettem nyáron. Erre került egy sk. teával festett és sütött anyagra egy aprócska minta. Ilyen picurka szemekkel még nem hímeztem... egy szállal (a nemrég festett fonalamból a lilás árnyalattal) 1x1-es négyzeteken. Szerintem nem nagyon lesz a kedvencem, mert leginkább este van időm hímezgetni... de a szemem ezt a méretet nem igazán bírja. :o)) A doboztető szélét és az oldalát színben hozzá illő vastagabb, kötőfonallal tekertem körbe néhányszor.

Amikor találkoztunk ma, Marika éppen az aktuális fehér osztott-fonalraktárkészletet vásárolta fel a rövidáru boltban, hogy fonalat-fessen... :o)) Ez is a kellemes fertőző "betegségek" közé tartozik, azt hiszem!

Ékszertartó

Dia Barátnőm a legutóbbi közös délutánunk alkalmával nagy örömmel lapozgatta a legújabb Tildás könyvemet, a Napsugaras Otthon-t. Sok "Hűűűű" meg "Áááá, de jóóó" hagyta el a száját, így biztosan tudtam, hogy ha ajándékot szeretnék neki, akkor ebből a könyvből bármivel meglephetem, örülni fog neki. Múlt héten volt a névnapja, de csak tegnap délután tudtam neki átadni ezt az ékszertartó állványt. Tudom, hogy a Tildás csodák elsősorban rózsaszínűek, de a Barátnőm nappaliját átgondolva, nem mertem rózsaszín szárnyakkal felöltöztetni. A talp elkészítésében Férjem volt a segítségemre.

Mivel inkább arany, drapp, fekete a berendezése.. ehhez igazítottam a színeket. Nagyon-nagyon örült neki!

Ideteszem a "szabásmintáját", de ha valakinek esetleg a leírásra is szüksége van, csak bátran keressen meg egy email-ben, szívesen elküldöm!

Anitámék osztályába a Tanító néni kért egy fali tárolót, abból az anyagból, amelyből az ebédjegytartó is készült. Ebben szeretnék tartani a WC-papírt, papírtörlőt, papírzsepit és folyékony szappant... most még sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a tisztálkodás fontosságára, bár eddig sem hanyagolták! Így ma elkészült ez a tartó. Bevallom okozott némi fejtörést a WC-papír és papírtörlő guriga derékbőségéből anyagmennyiséget számolni, de mivel gumis lett, remélem a ducibb hengerek is jól elférnek majd benne. (A képek minősége sajnos nem a legjobb, már az esti szürkületben készültek.)

Végül pedig megmutatom nektek mit varrtam a legújabb sk. kedvenc színátmenetes fonalammal. A legfontosabb érv egy apró, gyors minta elkészítése mellett az volt, hogy szerettem volna kipróbálni, engedi-e a fonal a színét mosásnál. Nos, jól vizsgázott a só és ecetfürdő, ugyanis kézmeleg vízben egyáltalán nem engedett... Remélem a sötétebb árnyalatok sem fognak!

Péntek esti láz

A Marikától kapott ajándékbugyor még apró meglepetéseket is rejtett... ezeket csak tegnap este vettem észre, miután teljesen kiterítettem a kis bugyort... Köszönöm mégegyszer a sok-sok ajándékot!

Anitáék a kézműves szakkörön a héten nemezeltek és ékszereket készítettek. Ilyen gyönyörű medált készített...

... ráadásul a kedvenc színeimből!

Miaanyánál olvastam, hogy fonalat festettek. Már hét elején megvettem a szükséges fonalakat és Columbus festékeket (papagájsárga, olajzöld, csau-csau, fűzöld, királykék, sötétlila színekben), de sajnos hét közben a sok-sok más tennivaló miatt nem jutottam hozzájuk. Így péntek estére már meglehetős izgalommal vágtam bele a festésbe, Miaanya útmutatását követve. A fazékba állított üvegek nagyon jó ötlet, mert így egy fazékkal, egy tűzhelylapon lehet egyszerre sok színt forralni.
A korábbi anyagfestésem jóval nagyobb panccsal járt.


Jó kis mennyiséggel készültem elő, mert már tapasztalatból tudom, hogy a színek mennyire elvarázsolnak, ha egyszer elmerülök a festésben, igen nehezen tudom abbahagyni , csak az alapanyag-mennyiség szabhat határokat :o)


Ez már itt a festés utáni állapot a konyhában:

Majd a szárítón, az udvaron:




És a végeredmény:

Azt hiszem a fényképek mennyiségéből is kiderül, hogy nagyon tetszenek nekem ezek a színek... Nem gondoltam volna, hogy az imádott színátmenetest én magam is elő tudom állítani... A színek tartósságában nem nagyon bízom, ezért olyasmire fogom használni, amit nem sűrűn kell majd kimosni! :o)
Nagyon köszönöm Miaanya az ötletet és az útmutatást!