Nyolcadik és egyben idei utolsó

Csütörtökön volt a 8. tanfolyami foglalkozásunk. Idén már nem lesz több és jövőre is már csak kettő, de az Oktatónk már jelezte, hogy a Foltvarró csoportja nagy-nagy szeretettel vár bennünket a tanfolyam elvégzése után. Nagggggyon szeretnék menni! :o))

Ezen a foglalkozáson a neszeszer összeállítását, cippzárbevarrást tanultuk. Ehhez házi feladatként, készre kellett varrni egy 28 x 36 cm-es szendvicset. Az én neszim ilyen lett:

A Mónikától kapott csudaszép kanadai anyagot használtam fel hozzá és egy kis "csipke" is került bele.

A tanfolyam másik témája ezen a napon a japán hajtogatós technika volt és megtanulhattuk térbeli tárgyak egyszerű elkészítését, valamint ennek a karácsonyfadísznek, vagy ajándékkísérőnek a megvarrását is.

Tegnap igen sok mindennel sikerült elkészülnöm, amit még nem mutathatok, de holnap postára adom őket, így a megajándékozottak hamarosan örülhetnek neki! :o))

Amit még készítettem, az néhány "fenyőfa" Zsukka ötlete alapján (a szabásmintát, ami egy tölcséré egy Tildás könyvben sikerült fellelnem), szintén a Mónikától kapott nagyon szép anyagokból. Mivel az egyiket fordítva sikerült kiszabnom (a fenyők fejen állnak) abból az eredeti szabásminta alapján valóban tölcsér lesz, némi szaloncukorral megtöltve.

És végül egy kis hójelentés Pécsről. Ez az a pad, amin amúgy fényképezni szoktam:

A héten történt

Egy kicsit zsúfoltabbra sikerült ez a hetünk Anitámmal, mint ahogy terveztük.

Kedden az Eurodance tánc-csoporttal (ahol immár 5. éve táncol) lépett fel a Karácsonyi táncgála keretében a Pécsi Ifjúsági Házban.

Mivel a fényképezőgépem sajnos otthon maradt a konyhaasztalon (pedig odakészítettem :o() - ezért a fotókat az Eurodance honlapjáról hoztam Nektek, de ott a többi fellépőről is jóval többet láthattok.

Szerdán egy rajzpályázat díjkiosztójára voltunk hivatalosak. A rajzpályázat témája a Karácsony volt, ahová 200 rajz érkezett és ezek közül 50 kapott díjat is. Anita is a szerencsések között volt és a Bóbita Bábszínházba szóló kétszemélyes belépővel jutalmazták.

Sajnos a fényképezőgép ez alkalommal sem volt velünk, de itt meg tudjátok nézni a Pécs Tv által felvett anyagot.

A héten még karácsonyi vásár zajlik az iskolában délutánonként így elég későn keveredünk haza... Lesz mit kipihenni a téliszünetben, de bevallom én nagyon büszke vagyok a kis Hölgyre :o) hogy ilyen sok mindent csinál szívesen a szabadidejében.

Újabb díjat kaptam Elitől, amit nagyon szépen köszönök!

A szabályok szerint 7 dolgot kellene írnom magamról, de mivel ezt már megtettem egyszer itt a blogon és ezek most is érvényesek rám, ezért ezt most nem tenném. Viszont továbbadom hét embernek, bár a 7x7 is simán menne, mert nagyon sok szép, kreatív blogot olvasok, amikor csak időm engedi.

Akiket most megajándékoznék a díjjal:

Zsuzsi, Méhike, Jucus, Ágó, Lidércke, Bea, Marvika

Ajándékot kaptam

Megérkezett hozzám a Karácsonyi Húzogatós játék keretében az ajándékom. Fencitől kaptam egy fantasztikus csomagot. Már a doboz külseje is nagyon tetszett... :o), de ami benne volt!!!

Gyönyörűséges horgolt szivecskék,

egy gyönyörűséges fadobozban:

Volt még a csomagban egy ablakmatrica,

és egy üdvözlőlap...

és persze csokiiiiii :o)

Nagyon szépen köszönöm Fenci ezeket a gyönyörű és kedves ajándékokat!

Képzeljétek tegnap mire hazaértünk már ilyen szépséges fehér ruhába öltözött az utcánk:

Most már elhiszem, hogy tényleg közeleg a Karácsony :o))!

Óhhh, csak közlekedni ne kellene... :o)

Új ismeretek - a legjobbkor

Nagyon szépen köszönöm a sok-sok jókívánságot. Már sokkal jobban vagyok. Az első két napban szinte folyamatosan aludtam. Próbáltam olvasni, de elaludtam... próbáltam tévézni, de elaludtam... Néha egy kicsit hímeztem is, de most az is valahogy fárasztott inkább. Nagyon gyengének éreztem magam. Ha fel kellett mennem az emeletre a gyerkőcök szobájába, le kellett ülnöm néhány percre, mert nem kaptam levegőt. Lázam nem volt, így azon kívül, hogy vírusfertőzésnek nyilvánította az orvos nem is tudok mást. Csütörtökön és pénteken már jobban voltam. Persze még nem az igazi, megszokott formámban, de már nem aludtam át az egész napot, viszont a varrógéphez nem tudtam ülni, mert két perc múlva már szúrt a mellkasom, hiába is próbáltam viszonylag egyenesen, kihúzva magam, ülni.

Csütörtökön este a tanfolyamra elmentem, mert nem szerettem volna lemaradni és addigra már igencsak hiányzott a felnőtt emberek társasága is, hiszen abban nagy hiány volt, amíg itthon voltam táppénzen. :o)) A gyerkőcök mindig igyekeztek haza. Dávid ügyesen hozta, vitte a Húgát a suliba, de a Férjem sajnos csak igen későn tudott hazajönni esténként... :o(

A mostani foglalkozáson megtanultuk az íves "darabkák" szabását és összeillesztését, a "részeg ember lépései" blokkot. Sajnos még nem vagyok kész vele, így ezt most nem is mutogatnám. :o))
De ami nekem nagyon nagyszerű volt és nem is jöhetett volna jobbkor, megtanultuk a ferdepánt szabásának egy újabb módszerét. Nekem ez is nagyon tetszik (ahogy a háromszöges összefordítós módszer is).

Az alapja ennek is egy négyzet, amit színével befelé, sarkosan félbehajtunk.

Aztán elkezdjük a háromszöget félbehajtogatni, úgy, hogy a háromszög csúcsa, mindig felül legyen, vagyis bármikor fel tudjuk emelni.

Ezt mindaddig ismételjük, amíg olyan sok réteget kapunk, amit még biztonságosan - egyenesen - át tudunk vágni.



Most a háromszögünk csúcsából egy merőlegest húzunk az összehajtogatott anyagunk alsó széléhez...



és ettől a vonaltól kezdjük el kimérni a ferdepántunk szélességét jobbra és balra is. Én itt 4 centiket mértem ki és jelöltem be mindkét irányban.



Ezután a jelölések vonalán feldaraboljuk az összehajtogatott anyagot.





Kibontogatva a kis "réteskéinket" ilyen csíkokat kapunk, különböző hosszúságban.



Ezeket úgy varrjuk össze, hogy merőlegesen elcsúsztatjuk egymáson az anyagokat egy varrás-szélességnyivel.



Nem vagdostam el a cérnát menet közben, csak varrtam és varrtam.... így nézett ki.



Majd szétvágva a cérnákat, kész is a ferdepántunk.

Azért örültem nagyon az új ismereteimnek, mert a hétvégén készre kellett varrjam a falvédőt. Ez Anita osztályába készült... Ezt kérték a Tanító nénik Karácsonyra a gyerkőcöknek.

Amikor az első órákon egy takaró összeállításának menetét tanultuk, azt hittem túloz az oktatónk, amikor azt mondta, hogy az előlap elkészültével kb. a munka felén vagyunk túl.

Nos, most már teljes mértékben igazat adok neki. A falvédő előlapját még csak kiszabott állapotában mutattam nektek. Ilyen lett összeállítva:

Ezután elővettem a füzetemet és szépen végigcsináltam mindent, amit tanultunk:

A hátlapot leterítettem és a sarkait, oldalait ragasztószalaggal a kőlaphoz rögzítettem.



Majd ráterítettem a flízt:

Aztán ráterítettem az előlapot, itt már rajta van a ferdepánt is. (Azt is most csütörtökön tanultam meg, hogy a ferdepántot nagy munka esetében csak az előlapra kell rávarrni, először és nem a három rétegre együtt. Így a munkánk széle nem lesz nagyon kemény! Ja... és most tanultam meg, hogyan kell a ferdepánttal szépen bevenni a kanyart 90 fokban :o)) hogy az elől és hátul is úgy álljon ahogyan kell.)

Ezután 30 db biztosítótűvel összetűztem a három réteget. Majd jöhetett a négykézlábozás a fércelőtűvel és cérnával keresztbe-kasul. A térdeimet és az ujjaim végét sem éreztem már, mire végeztem ezzel a művelettel.

Ezután következett az a művelet, amitől legszívesebben sírtam volna kb. 10 perc múlva. Ugyanis a 240 x 120 - as méretben lefércelt három réteget kellett a varrógép alá szuszakolnom és letűznöm. Nem keveset bírkóztunk egymással, de én győztem! :o))

A ferdepánt hátoldalának varrásánál még felvarrtam a 11 db akasztót is. Holnap viszem a suliba és reményeim szerint egy az osztályteremben készült fényképet is tudok majd nektek mutatni.

Holnap indul Anitáéknál a karácsonyi vásár is a suliban. Nem tudtam túl sok mindent készíteni még a felvédő mellett és hát közbejött a nem várt betegség is. :o((

Ennyivel kell most beérniük...

Holnaptól már dolgozom.... és valahogy utol kellene érnem magam az ajándékok készítésével is, hiszen a Karácsonyi Húzogatós játékban a párom már biztosan nagyon várja, hogy mit visz neki a postás. Remélem, hogy kedden fel fogom tudni adni... elsőbbségivel! :o)

Újabb ajándék

A hétvégén volt szerencsém ismét találkozni Noémivel egy pécsi karácsonyi vásáron. Sajnos nem tudtam túl sokáig maradni, csak néhány szót beszélgettünk. Megajándékozott engem egy csodálatos tűpárna karkötővel és egy tűpárna gyűrűvel. A legutóbbi közös varráson még csak irigykedve néztem milyen sok varrótársamnak van már ilyen szépség a kezén, mostanra már én is boldog tulajdonosa vagyok egy Swarovski kristályokkal díszített kollekciónak.
Nagyon köszönöm Drága Noémi!

Anitám pedig ezt a kis tündért kapta ajándékba:

A hétvégén nem túl sokat tudtam varrni. Ez a két tányéralátét készült. A fehér anyagra ezüst-szállal hímeztem rá a fenyőfát, így köszön vissza a minta a kék anyagról.

Cicurka meglepett egy díjjal. Nagyon szépen köszönöm!

Akinek én szeretném továbbadni:

Noémi
Julcsy
Zazálea
Barbi
Mmama


Ez most különösen jókor jött, mert nem érzem magam túl jól. Tegnap voltam orvosnál, a héten sajnos itthon kell maradnom táppénzen. Fáj a torkom, egy kis köhögéssel társítva, de ami a legkellemetlenebb az a mellkas- és hátfájás. Ülni sem tudok túl sokáig... így varrni sem. Most újra előkerülnek a keresztszemes mintáim, mert azokat félig fekvő helyzetben is tudom készíteni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Dávidom már tudja hozni, vinni a Húgát a suliba, így egész nap itthon pihenhetek.

Vigyázzatok magatokra!