Amit még nem mutattam

Ez a díszpárna a kiállítás előtti hetekben készült még, az ötletadó a Céh honlapján meghirdetett játék volt. 

Csokifolt-ék sablonjával nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthető volt!

Ez a neszeszer pedig a héten került befejezésre, mert sürgősen szükség volt rá. :o)

Két hete újabb anyagok is költöztek hozzám. Örökbe fogadtam őket. Az előző gazdájuk - egy nagyon kedves Kolléganőm Anyukája - külföldre költözött. Kedvenc hobbija a foltvarrás volt idehaza, de mivel nem tudta magával vinni ezeket a szépségeket új otthon kerestetett nekik. Jó gazdájuk leszek! :o)

A kiállítás

Sokan kérdeztétek, hogy miért éppen Paks a kiállítás helyszíne. Nos, nem haragszom Pécsre. :o) A magyarázat csupán annyi, hogy Ancsi Barátnőm paksi, a családja - testvére, szülei - a mai napig ott élnek. Kedvelik a munkáimat, ezért úgy gondolták, hogy meglepnek és szerveznek nekem egy kiállítást. A munkát kb. 1 éve kezdték, a végeredmény mostanra állt össze. Soha nem fogom tudni eléggé meghálálni nekik ezt a fantasztikus élményt. Nagy-nagy köszönet jár Verának is, aki reggeltől fogva a segítségemre volt, hogy szakértelmével hozzájáruljon a kiállítás sikeréhez. 

Beszéljenek hát a képek:

Minden alkotótársamnak azt kívánom, hogy legyen részük ilyen élményben, mert ez feledhetetlen és nagyszerű  érzés!

Volt egy álmom...

... ami most valósággá válik. 2009-ben óriási élmény volt megtapasztalni, hogy milyen is lehetne egy kiállítás, ahol megmutathatom, hogy mivel foglalkozom, amikor lemegy a Nap. Amikor munka után leülhetek a varrógép mellé, hogy félretehetek minden bajt, minden rossz érzést, napi harcokat és problémákat és csak a szépséges anyagoknak, vidáman táncoló cérnának, halkan duruzsoló varrógépnek szentelhetem minden figyelmemet. Aki készített már bármit is elmélyülten, teljes odaadással az most pontosan tudja, hogy miről beszélek. Most az álmom megvalósul. Megmutathatom, hogy mi készült - bár csak egy töredékét ugyan - 2009 óta esténként... 

Nagyon izgulok, de azt hiszem ez természetes. Viszont ott lesz velem sok-sok ember, aki a kezdetektől támaszom. A barátaim - Ancsi Barátnőm, aki nélkül nem jöhetett volna létre :o) - a szakmai vezetőm és tanárom Ibolya, akitől mindent megtanulhattam egészen az alapoktól kezdve, és a Családom, akik nélkülözni kényszerültek a meleg vacsorát egy-egy azonnal megvalósítandó ötlet kedvéért és a gőzölgő fazék helyett esetleg egy neszeszert tálaltam nekik lelkesen. Nagyon-nagyon sok embernek tartozom hálával és köszönettel! Neked is kedves olvasóm, aki időnként idelátogatsz, mert kíváncsi vagy rám! Ha van kedved és időd, gyere el te is, találkozzunk személyesen! Várlak benneteket szeretettel!

A család férfitagjai...

... időnként úgy döntenek, hogy rám hozzák a szívbajt. A hétvégén versenyeztek. Az első futamban felborultak. Én csak telefonon beszéltem velük, de nagyon aggódtam, amíg haza nem értek. Bár a telefonban megnyugtattak, hogy csak a kocsi tört és hogy csak beborultak az árokba, én még sem hittem, hogy nem lett semmi bajuk, amíg itthon meg nem bizonyosodtam róla.

Hála a becsövezett fülkének tényleg nem esett bajuk, bár az érzést nem kívánom senkinek.

 a képek eredeti helye: www.rvo.hu

A borulásról készült videót itt láthatjátok 7 perc 30 másodpercnél. Voltak akik sajnos ennél rosszabbul is jártak ezen a versenyen.

Ma is játszottam...

... a céh játékán. A feladat bagoly varrása volt, bármilyen formában. Még nem varrtam eddig baglyot, így nagyon is jól jött ez a feladat. Így készült Anitámnak egy tornazsák.

Kedves kolléganőm nem felejtette el az ígéretét és így a korábban készített békaszájú neszeszerről küldött nekem fotókat. Hát ilyen lett a neszi füllel:

Nyertem!

Annyira boldog vagyok, nyertem! Részletek itt!

Minden belefért...

... ebbe a hétvégébe, amit csak szerettünk volna. Sokat varrtam, voltunk kirándulni az Állatkertbe, szüreteltünk és megvolt az évnyitó is a suliban. Holnap mindenkinek megkezdődik. Szerencsére Dávidomnak is sikerült az utolsó utáni pillanatban, pénteken munkát találni, így neki is megkezdődik egy izgalmas új korszak holnap reggel, a nagybetűs Élet a munkahelyen. Anita már 7. osztályos lesz, így lassan neki is el kell majd döntenie, hogy merre is menjen tovább.

"Dolgozz, hiszen dolgozni kell, de ne engedd, hogy az életed csak munkából álljon! Legyen az életed játék, legyen az az életed középpontja... a munka pedig eszköz ehhez a játékhoz. Dolgozz egy irodában, dolgozz egy gyárban vagy egy boltban, de csakis azért, hogy legyen időd és lehetőséged játszani! Ne engedd, hogy az életed a munka rutinjává alacsonyodjon le - az élet célja egyedül a játék. A játék azt jelenti, hogy valamit önmagáért teszel."

Osho

Ezt olvastam

az elmúlt napokban. Jóleső, könnyed, nyári, szórakoztató olvasmány volt, romantikával megfűszerezve.

Elindultak a virágok

Csütörtökön útra keltek az én virágaim is Timiékhez. Remélem, hogy fel tudják majd használni az elképzelésükhöz!