Már láthattátok, ahogy a varróház honlapjáról elkészítettem a neszeszerhez az alapot. Nos, a hétvégén el is készültem vele. Érdekes volt számomra, hogy ilyen sok mindent kézzel kellett összevarrni, hiszen eddig inkább géppel varrtam össze és meg a dolgokat. :o) Most már értem is, hogy miért lenne szükséges beszereznem egy gyűszűt, de valahogy elég rossz emlékeim vannak a régi, Anyukám által is használt fém kütyüről, ami sehogy sem akart az ujjamon maradni. Talán azóta már létezik ennél kényelmesebb megoldás is. Körbe kellene néznem a rövidáru boltokat ez ügyben, bár ez mindig veszélyes dolog, mert annyi mindent árulnak még azon kívül is, amit az ember lánya éppen keres és a legtöbbtől persze azonnal akad egy jó ötletem, hogy mit lehetne vele kezdeni.
A neszeszeren kívül, ezen a hétvégén nem is készült más - pedig mennyi mindent szerettem volna még varrni -, annyi sok ötlet van még a fejemben, csak hát az idő... a mikor??
Az időjárás is nagyon kedvező volt még egy kis kertészkedéshez. Bár szegény virágok, hamarosan áldozatául esnek majd az első éjszakai fagynak, de addig is kigazoltam őket és gyönyörködöm még bennük.
Erről szól a mai napi idézetem is:
"Figyelj a természet számtalan halk hangjára: a levelek zizzenésére a szélben, az esőcseppek koppanására, egy-egy rovar zümmögésére, a hajnalban megszólaló első madárfüttyre! Add át magadat teljesen a hallgatás tevékenységének! A hangok mögött valami hatalmasabb rejlik: az a szentség, amit nem lehet gondolatokon keresztül megérteni."
