Nagyon köszönöm a kedves leveleket, amelyben érdeklődtök, hogy hol vagyok. Hol vagyok? Igazából nem tudom. Talán téli álmot alszom, ébren, de mindenképp alkotói válságban vagyok, ahogy Zsuzsa barátnőm mondta. Az idén még kisebb javítgatásokon kívül nem varrtam semmit és nem is nagyon van kedvem. Leginkább olvasok, vagy csak üldögélek újságokat nézegetve (legalább az varrós). Egy-egy jó ötlet láttán elcsábulok, hogy.. na majd holnap ennek nekilátok... aztán hazaérve még sem ülök le a varrógép elé.
Nem túl kellemes dolgok történnek a munkahelyemen. Létszámleépítés, költségcsökkentés. Mindenki feszült, fél, ideges. De tesszük a dolgunkat, mert mit lehetne mást...
Az első idei csoporttalálkozóra nem sikerült eljutnom, mert Dávidom 20. szülinapját ünnepeltük. Nagyon jól sikerült a szülinap, megvolt az öröm, jó volt látni, hogy boldog, hogy elégedett. Sokat készültünk rá, de megérte. :o)
Hiányoznak a varrótársaim, de a hétvégén sikerül találkoznom velük, mert egy közös varrásra van meghívásunk Kiskassára, ahol Ibolya útmutatása alapján hátizsákot fogunk varrni. Remélem, hogy kizökkenek ebből a semmilyen hangulatból.
Móni barátnőmmel jót nevettünk néhány perce a telefonban. Kanadából felhívott, hogy láttam e már milyen szerencsés vagyok? Olvasta Csokifolt Ágiék bejegyzését, miszerint nyertem náluk. Nem is akármit, hanem 3.000,- Ft-os vásárlási utalványt. Ilyen messziről jutott el a hír hozzám. :o)
Most aztán már a szerencse is hozzájárult, hogy valamit kezdjek végre magammal. Kutatom az okát, mi lehet velem, hogy ennyire "elbóbiskoltam".
Szóljatok rám, hogy ébresztő!! Hisz mindjárt itt a tavasz! Vagy nem? :o)
