A hétvégén érkezik majd hozzánk Csoki-Folt Ági, hogy megtanítsa nekünk a gépi tűzés csínját-bínját (így kell ezt leírni? :o).
A csoportunkban már a tanfolyam szervezésekor felmerült, hogy milyen eszközöket kell beszereznünk Ági érkezéséig. Olyanok, mint jó minőségű cérna, himzőtű és persze a rugós talp.
Az én gépemhez (Bernina E92C) korábban vásároltam már egy fém rugós talpat, ezzel próbáltam ki a kukacolást. Aztán Zsukka oldalán olvastam, hogy milyen bajságot képes okozni a fém, fémmel való találkozása és az ő ötletére kezdtem el úgy használni, hogy egy szívószál darabot tettem rá, védelemként.
Időnként úgy éreztem, hogy a fém karika zavar, épp ott nem látom a tűzést - főleg ha még fel is rajzoltam, vagy a minta mellett kellene haladni - ahol a leginkább szükséges lenne. Keresgélni kezdtem és Szép Gáboréknál egy tábor alkalmával találtam is olyan talpat, amelynek az eleje átlátszó műanyagból van. Sajnos hamar kiderült, hogy ez a műanyag kör olyannyira torzít, hogy megint csak nem látom a tűzés vonalát.
A Határtalanul kiállításon volt alkalmam újra megkérdezni tőlük, hogy nincs e valami jobb megoldás. Megtudtam, hogy elvileg létezik olyan tűzőtalp, amelyik elől nyitott, de még nem kapható nálunk.
És itt jött az egyik csoporttársunk fantasztikus ötlete!! Hát ki kell nyitni az elejét!! Tegnap este a férjem neki is látott. Bevallom, volt egy kis félsz bennem, hogy esetleg eltörhet a műanyag karika, de sikerült probléma nélkül kivágnia egy kis részt belőle.
Még este mindjárt ki is próbáltam, hogy nem akad-e el az anyagban, megmaradt-e a tartása, de teljesen jól működik.
Tehát a talpon nem fog múlni, hogy megtanuljak végre igazán jól tűzni, csak a kezemen... Addig is erősítem a vállizmaimat! :o)
