Hol voltam ...

Az elmúlt öt napban több mint ezer kilométert tettünk meg a kis Családommal.

Az első napon átutazóban Pécsről indulva Szederkény, Szajk, Mohács, Bár, Dunaszekcső, Bátaszék, Pörböly, Baja, Sükösd, Nemesnádudvar, Császártöltés, Kecel, Soltvadkert, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Tápiószele, Nagykáta, Jászberény, Vámosgyörk, Atkár, Gyöngyös, Mátrafüred, Mátraháza, Galyatető településeken jártunk útban a szállásunk felé Mátraszentimrére.

Ebben a piciny kis mesebeli házikóban laktunk az erdőben:

Az udvarunkban folyamatos madárcsicsergés, mókusok szaladgáltak a fákon. Csend és jó levegő.

Minden napra kinéztünk a "közelben" egy-egy látnivalót.

Második nap Szilvásváradon voltunk.

Kisvasúttal utaztunk:

Felsétáltunk az Ősember barlangjához, amiről nem is gondoltuk, hogy ilyen hatalmas!!

Megnéztük az erdei múzeumot, ahol nem Anita lett óriás, hanem a régen az erdőben dolgozók "lakása" volt piciny:

Láthattuk a pisztrángos tavat





és a Fátyol-vízesést:





Anita kipróbálta a Lipicai ménes egyik leszármazottját is :o))


Harmadik napunkat Aggteleken töltöttük.

Természetesen itt a fő látványosság a Cseppkőbarlang volt.




Hihetetlen volt, hogy a hegy gyomrában még egy koncert-terem is elfér:

Negyedik nap Salgótarjánban jártunk és ellátogattunk a közeli Somoskői várromhoz is. Innen akár át is lehet integetni Szlovákiába. A kilátás gyönyörű volt.

Az ötödik nap már a hazaúttal telt és hogy ez se legyen "unalmas" úgy alakult, hogy Kecskemétről nekem kellett vezetnem hazáig, Pécsig. Eddig még nem mertem városon kívül autózni, még Mohácsig sem Apukámhoz, pedig az nincs is túl messze. Most rákényszerültem és álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú úttal fogom megkezdeni a városon kívüli vezetés gyakorlását. Igen... megint csak bizonyságot nyert, hogy az ember a félelmeit azért kapja, hogy legyőzze őket. Ha nem maga választja, akkor a sors rákényszeríti. Viszont most már meg tudom látogatni a közelben lakó Blogbarátnőimet is, egyedül, autóval! :o)))