Oldalak

2011. december 29.

Zsepitartó


A Karácsonyi vásárra való készülődés után nagyon jólesett a "csak úgy" örömvarrás. Ajándékba készült ez a zsepitartó, amelyet Gina útmutatása alapján készítettem.








A Pepita boltjában vásárolt ferdepánt épp ide illett.



Ezt a szépséges kisruhát Móni barátnőm varrta, nagyon büszke vagyok rá. :o) Valamikor régen ő szerettette meg velem újra a varrást!




2011. december 23.

Karácsonykor


Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan varrtam. A vásárra készültem és ajándékokat varrtam. A vásár sajnos nem egészen olyanra sikerült, ahogy számítottam, viszont nagyon jó társaságban, Dorkával árulhattam, így végre tudtunk beszélgetni. 

Készültek muffinok:




angyalkák:


hógolyók és angyalszárnyak:


fenyőfák:




szívek:


és rengeteg szaloncukor, amiről nem készült fénykép.

Hétfőn egész nap esett a hó, estére már ilyen fehér lett minden:



Anita még hóembert is épített:


Itt nálunk fehér lesz a Karácsony, hisz a hó azóta is megmaradt.

Legyen olyan szép az ünnepetek, amilyennek szeretnétek! Teljen egészségben, szeretetben, boldogságban!
Hiszen az elkövetkezendő napokban egy kicsit lassabban élünk majd, talán jobban odafigyelve azokra, akik fontosak nekünk!

Békés, boldog ünnepet kívánok!

2011. december 12.

Békuc


Ez a kedves kis békafiú egy kolléganőm rendelésére készült. Szintén a Bohókás textiljátékok c. könyvből. Egyre inkább szeretek figurákat varrni. Szeretem, ahogy kialakul a karaktere, az arca, keze, lába... Aztán jó móka felöltöztetni. Óh... boldog gyerekkor! :o)


A kezei gombos megoldással rögzülnek a testéhez, így mozgathatóak vállban is.



Ez itt pedig a csinos kis gatyója. A könyvben rögzítve volt a testéhez. Én inkább fűztem bele egy vékony kis bőrcsíkot, így akár bővíthető is későbbiekben a "ruhatára", ha majd a kis gazdája megunja.



A múlt héten megérkezett Bruercsitől a nyereményem is. Fantasztikusan szép (ami sajnos a fotó minősége miatt nem annyira látható). Mérete ellenére még kényelmes a viselete is. Nagyon köszönöm Erika!



Nagyon sokat varrok mostanában. Készülök a vásárra, amely a Vásárcsarnokban lesz, 18-án délelőtt. Nem csak a varrással készülök, hanem lelkiekben is. Apu halála óta nem voltam árusítani. Nem kívánkoztam nagy tömegekbe, nem tudtam ráhangolódni a vásári hangulatra. Azt hiszem most sem lesz könnyű. Még mindig jólesik magamban lenni - otthon is sokszor vonulok félre a családtól a varrókuckómba -, szeretem a csendet, a nyugalmat magam körül. De lassan vissza kell térni a mókuskerékbe... nagyon lassan.

2011. december 7.

Próbáltátok már ...

... a blogotok tetején a "Következő blog"-ra való kattintgatást?  Bár szerintem ez mindenkinek más, de érdekes helyekre juthattok... teljesen véletlenül!

2011. december 1.

Megérkezett...

... az ajándék Naposhoz. Köszönöm, hogy játszottatok velem. Nagyon sok szép idézetet kaptam tőletek, amiket el is teszek.


A fényképért köszönet Naposnak. Úgy látszik ez most már hagyomány marad nálam, hogy a postázás hevében elfelejtek fotózni. :o)

2011. november 25.

Kiállításon



Tegnap elmentünk  megnézni a Gyugyi gyűjteményt a Zsolnay-negyedbe. A kiállított tárgyak gyönyörűek. Egyik-másikról meg sem mondtam volna, hogy Zsolnay. Fantasztikus színek, csodaszép formák... Érdemes megnézni. Ha erre jártok, ne hagyjátok ki.

Furcsa érzés volt ott járni a gyár területén. Gyermekként sokat jártam be, mert Édesanyám ott dolgozott. Volt, hogy nyáron, szünetben bemehettem hozzá segíteni. A kemencébe bemenő "kocsikra" pakolta fel a nyers dolgokat és a kijövőről szedte le a frissen "sülteket". Most egészen más képét mutatja már a gyár területe. A régi "fényképek" pedig itt vannak a fejemben. :o)

2011. november 24.

Fehér csipkeruhában



Tegnap hazafelé menet olyan gyönyörű látvány fogadott az utcánkban, hogy gondoltam megörökítem. Fehér csipkeruhába öltözött minden. A fák, a kerítés...




Kicsit könnyebben megy így a karácsonyra-hangolódás, de a napsütés nagyon-nagyon hiányzik.


2011. november 22.

Babalátogatóban




Kedves barátainknak született kisbabájuk még október 21-én. A hétvégén már meglátogathattuk őket. Egy saját készítésű keresztszemes képet vittem nekik ajándékba.




Olyan jó érzés ilyen picurka baba közelében lenni. A jó kis babaillat, az édes, picurka kezek, a vékonyka kis hangja... Felelevenítette a régi szép emlékeket, amikor még az én gyerkőceim voltak ilyen pindurkák. Mint, ha csak tegnap lett volna :o)

2011. november 21.

Varrósnap

Szombaton volt a karácsonyi varrósnapunk. Nagyon sok kedves régi és új ismerőssel találkozhattam. A hangulat  szerintem fantasztikus volt. És igen... ezt a nagy teret is betöltötte a női csacsogás, a sok szépséges kiállított munka, a lelkes kreatív lányok-asszonyok érdeklődése és nem mellesleg a csábító kínálat az árusoktól!

A nap végére alaposan elfáradtunk, hisz ezt a napot sok-sok hét kemény munka, szervezés, egyeztetés, készülődés előzte meg. De megérte!! Nagyon bízom benne, hogy találkozhatunk veletek jövőre, ugyanitt!

2011. november 18.

Babatakaró


Kolléganőm kérésére készült ez a babatakaró, keresztelőre viszi ajándékba. A színeket, formákat teljes egészében rám bízta, csak annyi volt a kérés, hogy kisfiús legyen.  



A néhány hónapos kis Áron valószínűleg még nem fogja tudni a tetszését kinyilvánítani, de remélem, hogy a szülőknek megfelel majd.

És egy kis helyzetjelentés. Ilyen volt ma reggel Pécs belvárosa:


A -5 fokot nem tudom idemásolni :D szerencsére!

2011. november 16.

Ajándékok

Miután szinte minden este már sötétben érünk haza, egyre nehezebb igazán jó fényképeket készíteni. Persze tudom, hogy vannak már megfelelő praktikák a szobában való fotózáshoz, de olyan körülményes a sok előkészület. Hétvégén igyekszem mindent lefotózni, még inkább a szabadban, fényes nappal.


Ezt a szépséges festményt Szemkép-től kaptam. A címe Téli álom. Egyre többször gondolok rá és irigykedem a medvékre, leginkább a reggeli felkelésnél. :o)


Ezt a bűbájos kis medvét Mmamától kaptam. Napokig nem is sejtettem, hogy nálam lakik, mert egy anyagba csomagolva költözött hozzánk, jól elrejtve.


Ez a szatyor Dia barátnőmnek készült. Az "eredetijét" még sok évvel ezelőtt kapta tőlem, de sajnos az anyaga "elfáradt". Mindenképp szerettük volna megmenteni a képet róla, ha már egyszer pályázatot nyertünk vele Anitámmal. Most jó erős vászonból készült az alap, remélem, hogy még bírja majd néhány évig.


(Khmm.. khm... most így a fényképet nézve, egy vasalás még jól jött volna neki a megörökítés előtt.)