Oldalak

2014. január 24.

Új év - új lehetőségek

9 éve, amióta egy átszervezésnél elkerültünk, sokszor gondoltunk arra, hogy bár csak visszamehetnénk. Mára már csak kevesen maradtunk az akkori kollégák közül, de úgy alakult, hogy - ha még csak papíron is - de visszakerülhettünk a "régi" munkahelyünkre. Most sokkal több munka, de még is azt érzem, hogy végre. Azt mondják a jó dolgokra várni kell, a nagyon jókra még többet kell várni. Örülök, hogy újra rég nem látott ismerős arcokat láthatok. Igaz, hogy 9 év hosszú idő és sok minden, sok mindenki változott. Még is azt érzem, hogy ott dolgozhatok, ahol szerettem, ahol szeretek dolgozni, új lendülettel, új lelkesedéssel.

Nagyon fáradtan érek haza esténként, ez kellemes fáradtság. Hétvégenként továbbra is szívesen varrok. Nyugodtabb vagyok. Egy kedves ismerősnek készült ez a békuc, aki már a második. Felültettem a fára, hogy talán jelzi az időjárást. :o) Havat jelzett! Nagy-nagy havat, ami ma le is esett, de békuc biztonságban van már egy jó meleg szobában.



Ez a tolltartó Anitám osztálytársnőjének készült, némi tűzéssel és egy kis tavaszidéző virággal:






"Ne felejtsd el soha az álmaidat, mert az álmokból lesz életed hajtómotorja, 
reggeleid tőlük kapják meg a maguk ízét és illatát."
(Marc Lévy)