Korán reggel indult a mai nap - hiszen óraátállítás volt - hogy Ágitól megtanuljuk a szabad gépi tűzést.
El sem tudom mondani, hogy mennyi-mennyi új dolgot tanultunk és csak most jöttem rá igazán, hogy amit eddig csináltam annak igazából semmi köze nem volt a kukacoláshoz. Nem volt meg a lendület, nem volt meg a tervezés, hiányoztak az alapelemek az eddigi tűzéseimből. No, de majd most!!
Ági nagy türelemmel magyarázta el nekünk a minták megalkotásának mikéntjét és egyenként, mindenki munkáját megnézve javította ki, amit rosszul csináltunk.
Láttátok már Lidérckét varrás közben?? Nos, én már igen! Gyönyörűen dolgozik, élőben is!! Megcsodálhattam a csodálatos varrógépét is, aki tényleg olyan, mint egy kezesbárány.
Nagyon sok mintát begyakoroltunk és csak tűztünk és tűztünk.
A nap végére már ilyen bonyolult mintákat is sikeresen varrtunk:
Most nagyon sokat kellene gyakorolni, amíg még a kezünkben és a fejünkben van a friss "tananyag", hogy igazán elmélyíthessük a tűzés tudományát. Úgy elröppent ez a mai nap, hogy hihetetlen!! Köszönjük Ági a türelmedet és a sok szép mintát, amelyeket megtanítottál nekünk!
Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan játszottatok velem és köszönöm a kedves szavakat!
A hozzászólásaitokat kinyomtattam, majd Dávid és Anita segítségével összevágtam.
Anita húzott:
Még szerencse, hogy a két közjegyzőm is jelen volt (a gyermekeim személyében), mert én sem hittem először a szememnek, amikor megláttam a nyertes(ek) nevét!! :o))
De hát, most vagyok csak igazán bajban!! Mert mit is lehet ajándékozni két hölgynek, akik fantasztikus dolgokat készítenek, ráadásul az egyikük tankönyvbe illően tűz!!!
