Egy érzés...

forrás: http://sysblog.freeblog.hu/archives/2008/03/

... és egy idézet:

Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből.

Wass Albert

Amikor ...

... a könyvtárba megyek, a legtöbbször van egy kis listám, hogy mit szeretnék kikölcsönözni. Legfőképp azért, mert Férjem Anyukájának is sok könyvet hordok haza, másrészt nekem is megakad a szemem a könyvesboltok kirakatában egy-egy könyvön, amit mielőtt megvenném, először a könyvtárban szoktam megnézni, hogy meg van e ...

A listám mellett azért sokszor előfordul, hogy hagyom, hogy egy-egy könyv csak úgy "megszólítson" a sorok között. Ha rátéved a tekintetem, leveszem, belelapozok, megszaglászom... :o)) - nekem ez is fontos információ - aztán legtöbbször haza is viszem, mert úgy gondolom, hogy nincsenek véletlenek és talán van benne valami, ami "nekem szól". Ezzel a könyvvel is így voltam... és szeretném megosztani veletek ezt a kis részletet, amelyet először úgy olvastam el, mint lányos anyuka, aztán úgy, mint Apukám kislánya:

.

.

.

" - Mire gondolsz, Szép-Csicser?

- Semmire, anyu....

... Nem árt, ha a gyerekek időnként udvariasan rendreutasítják szüleiket. Minden álmodozás szent. Milyen tolakodó és otromba lehetek a szemében az én mai Szép-Csicseremnek! Kérdésem kavicsként hull, és megrepeszti a bűvös tükröt, amelyben kedvenc álomképeivel körülvéve, tükröződik egy gyermek képe, s én nem ismerhetem meg soha. Azt tudom, hogy apja szemében a lányom valamiféle kis női lovag, aki uralkodik a földjén, mogyorófa lándzsát lóbál, átfúrja vele a szalmakazlat, és úgy tereli a nyájat maga előtt, mintha keresztes hadjáratba vinné. Tudom, hogy egyetlen mosolyával elbűvöli, és amikor egész halkan megjegyzi: "Most milyen elragadó ez a kislány - abban a pillanatban a hamvas kis leányarcra egy férfiarc megkapó mása kerül ...

Tudom, hogy hűséges nörsze számára az én Szép-Csicserem felváltva hol a világ közepe, hibátlan remekmű, hol megszállott szörnyeteg, akiből minden órában ki kell űzni az ördögöt, futóbajnoknő, szédítően elvetemült jószág, egy dear little one, és egy kis nyuszi ... De ki mondja meg nekem, hogy ő kinek látja magát?"

.

.

.

Tegnap este elkészült az én bugyi alakú neszim is. Köszönet a leírásért Ritának!

A harmadik

szatyor is elkészült. Itt egy zöldes színű Kalapos Zsuzsi került a minta közepére, így most keretnek is zöld anyagot választottam.

Szombaton a piacon járva nem tudtam ellenállni ennek a szépséges és illatos jácintnak. Estére újabb friss hó esett, így vasárnap reggel együtt fényképezhettem a virágot, a hóval.

Esténként készült Barbi kedves mintája is. Nagyon szeretem varrni. Először a színátmenetes készült el, a másik (4 színű) még folyamatban van. :o)

A fényképeken az ágyam mellett, az éjjeliszekrényemet díszítő Álomtündér fekszik modellt.

Kézi aplikálás

A szakkörös blogra feltettem a kézi aplikálás menetét. Szerettem volna kinti, napsütéses fényképeket készíteni, ezért is tettem a hétvégére. Sajnos az időjárás nem tudta ezt, így most ebben a nagy szélben és szürkeségben inkább a szoba melegét és a lámpafényt választottam. Használjátok egészséggel! Ha kérdésetek van, szívesen segítek.

Talán lesz, akinek még tudtam újat mutatni :o))

A varrás mellett próbáltam ma olyan ebédet készíteni, ami mellett nem kell folyamatosan ott állni. Így esett a választás a szalonnába göngyölt fasírozottra. Nagggyon finom!

A második

szatyor is elkészült. Ez a szatyor egy fiatalabb Zsuzsáé lett, így kicsit élénkebb színeket választottam hozzá és mivel szereti a kockásat, ezért a szegéshez egy Colette-től vásárolt kockás ferdepántot használtam.

Ennek a szatyornak a mérete is más, kicsit kisebb, mint az előző, a pántja viszont hosszabb, így vállra-akasztva is hordható.

Kalex-től díjat kaptam:

Nagyon szépen köszönöm!

A harmadik szatyor a hétvégén fog elkészülni, mert csak hétfőn tudom majd átadni.

A hétvégén fogom megvarrni a bugyis neszit is a varrószakkör keretében és fényképezem majd a kézi applikálás menetét is azoknak, akik esetleg onnan szeretnék megtanulni, vagy csak kiváncsiak rá, hogy én hogyan készítem! :o)

Készülődés

Zsuzsanna napra készülődök. Összehajtható szatyrokat varrok. Ez az első.

Bálint napi maci

Tegnap este elkészült a macim Rita varrószakkörös felhívására.

Szivecskés anyagból készült ez a pincér-lánynak öltözött aprócska mackó. Kapott egy csipkés szélű kis köténykét és egy kis virágot is a "hajába", valamint egy masnit a nyakába.







Köszönjük Rita!

Lidércke játszani hívott, kérdéseket tett fel nekem:

1. Ha nyernék a lottón ...
... megpróbálnám bebiztosítani a gyermekeim jövőjét. Persze ez attól is függ, hogy mekkora összeget nyernék. Ha nagyon-nagyon sokat, akkor befektetném és a kamatokból próbálnék megélni, így nem kellene dolgoznom járni, csak varrnék.. és varrnék. Itthon maradnék a CSaládnak! Aztán szeretnék még valamely alapítványnak is adni belőle, mert a városban járva kelve is nagyon megvisel, hogy napi szinten szembesül az ember az utcára került hajléktalanokkal, akik kenyérre valóért könyörögnek.

2. Rossz szokás...
Imádom az édességet. Jó lenne leszokni a csokiról... és jó lenne a házimunka végzése közben nem mindig arra gondolni, hogy mi mindent kell még csinálnom :o)

3. Koffein...
Minden reggelt egy 3 az 1-ben kávéval kezdek. Imádom az illatát, az ízét.

4. Színeim...
Igazán kedvenc színeim a sárga és a narancs-sárga. Inkább a hangulatomtól függ, hogy mely színekkel dolgozom éppen, vagy milyen színű ruhát veszek fel reggel. Fekete ruhát nem hordok, max. nadrágot... Remélem még egy jó darabig nem is kell újra feketében járnom.

5. Mi van most rajtam...
Leginkább a majré... :o)) hogy a helyett, hogy a vasárnapi ebédet főzném itt ülök a számítógép előtt. Na, de tudom, hogy a ruházatra volt kiváncsi a kérdező... Sötétkék szabadidő nadrág, világoskék póló, sötétkék pulóver. Jéééhh, ma kék vagyok!

6. Háziállat...
Egy kutyusunk és három cicánk van.

7. 10 év múlva hol látod magad...
Ülök a varrógép előtt és gyönyörűbbnél gyönyörűbb dolgokat varrok! Van egy bolt a városban, ami csak Abile által készített termékeket árul... :o))) Nincs főnököm! Magam dolgozom magam és mások örömére is! :o)) Álom, álom ... édes álom!
No, de vissza a földre!

8. Legutóbbi nagyon jó élmény...
Ma reggel felébredtem és ragyogóan sütött a nap! A családom többi tagja már ébren volt, tévéztek a nappaliban, csendben, hogy Anyát fel ne ébresszék! :o) Amikor átmentem hozzájuk, kinevettek, hogy én voltam az utolsó ma reggel, én aludtam legtovább... de ollllyan jó volt!

Akiket tovább faggatnék:

Lonci

Noémi

Mmama

Julcsy

Leda

Újratanulom ....

... az elfogadást.

Most épp a hóval gyakorlok. Mostanra már talán a tél szerelmesei is nagyon várják a tavaszt és a meleget. Én is így vagyok ezzel, de úgy döntöttem, hogy nem bosszankodom tovább azon (sem), hogy mekkora hó esett az elmúlt napokban. Elfogadom és megpróbálom megtalálni a jót benne. Mivel ma reggelre ragyogóan süt a nap, így a dolgom is könnyebb. Takarítás közben eszembe jutott, hogy Nagymamám régen ilyenkor mindig kivitte a szőnyegeket a friss hóba és jó alaposan beleverte őket a színükkel lefelé. Neki volt ehhez egy "speciális" szerszáma is, valamiféle nyeles poroló, a nevére már sajnos nem emlékszem. Ma én is kivittem a szőnyeget. Dejóóó, hogy ennyi hó van! :o) Szerszám híján Dávid négykézláb püfölte bele a hóba és olyan csodaszép lett, hogy csak na! Olyan gyönyörűek lettek a színei, mint újkorában és az illataaaa!!

Hamár a gyerkőcök kimentek a hóba, kedvet kaptak egy kis játékhoz. Iglut építettek Anita nagy örömére! Fényképeket majd nála láthattok!

A héten esténként megint inkább csak hímeztem - valahogy nincs kedvem mostanság a CSaládtól külön a varrókuckómba vonulni a hétköznapokon - és nekiláttam Barbi székely mintájának újból. Most egy saját festésű anyagra varrom saját festésű fonallal.

És egy idézet :

"Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok. Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron."
	Arthur Golden

Már megint...

... varrtam egy pikk-pakk tárcát. Úgy látszik, amíg - gond esetén - más elszív egy cigit, vagy eszik egy tábla csokit... én gyógyírként varrok egy pikk-pakk tárcát. Annyira szeretem készíteni...

Lehet, hogy ti már unjátok?? :o) Ő is a Meskán.

"- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság? - Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék. - Az álmoknak is van színe? - Az álmoknak? Azok alkonyszínűek. - Milyen színű az öröm? - Fényes, kis barátom. - És a magány? - A magány az ibolya színét viseli. - Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát. - És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet? - Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa. - Na és a szerelem? - A szerelem színe a telihold. - Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag. Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."

Alkyoni Papadaki

Szemüvegtok...

... vagy tolltartó? Nem tudom... :o) Egy japán újságban láttam a képet és a hozzá tartozó leírást, nagyon megtetszett, így a hétvégén meg is varrtam. Kettőt készítettem belőle, az egyik kicsit merészebb színösszeállításban, mert több benne a lila. A másikban inkább a sárga az uralkodó szín.

A belsejét mindkettőnek hurkolt pamut anyaggal béleltem, hogy puha legyen, ne karcolja meg a szemüveget. Mágnes-zárral csukható.

A két vége egy egy yoyó, a közepükben lila gombbal.

Mindkettő a Meskán!