Búcsúzunk

Már hetek óra éreztük, hogy baj van. A pocakja egyre nagyobb lett. Az állatorvos próbált injekcióval és gyógyszerrel is segíteni, de sajnos nem lett jobb az állapota. Egyre nehezebben vette a levegőt, már nem is evett, csak feküdt. Az állatorvos szerint nem voltak fájdalmai...

Ma reggelre örökre elaludt. Iszonyatos volt látni, hogy nem lélegzik. Megsimogatni a hideg testét. Többé nem mosolyog rám. Nem vár a kapuban, amikor hazajövök. Nem csóválja a farkát, ahogy közeledek a vacsorájával. Soha többé nem érinthetem meg...

Nagyon fáj.... Olyan jó kutya volt....Hiányzol Szamóca!

Táborban - Szászváron

Öt fantasztikus nap.... ennyit töltöttünk el Szászváron a varrótáborban. Minden nap más technikával ismerkedhettünk meg, más oktató tanított nekünk újabb technikát.

Első nap Gombócz Ágitól tanulhattuk meg, hogy az íves varrástól nem kell megijednünk. Persze főleg így, hogy a fantasztikusan kitalált és kialakított sablonját használhattuk a munkánkhoz. Mint mindenütt a foltvarrásnál itt is nagyon fontos a pontos szabás és Ági apró trükkjei is eloszlatták a félelmünket. Csodákat tudtunk készíteni a nap végére.

Másnap Mándrik Nóra mutatta meg a modern quilt készítésének módját. Korábban már Polyák Ildikó is járt nálunk Pécsett ezzel a technikával, de érdekes volt újra, más szemszögből is meghallgatni a tanfolyam anyagát.

A harmadik napon Acélosné Solymár Magdolna vezetett be bennünket a mini quilt készítésének rejtelmeibe. Az első, amit készítettem inkább midi lett, de aztán kedvet kaptam egy picurka varrásához is. A képen mellette egy normál méretű gyufásdoboz....

A negyedik napon Hamari Imréné Márta nénivel gyúrtunk egész délelőtt. :o) Nuno nemez technikával díszítettünk egy selyemkendőt. Izgalmas volt ezt is kipróbálni és végre kicsit felálllni a varrógép mellől. A nap általában 9-kor kezdődött a táborban és éjjel 11-ig, éjfélig varrtunk. Márta néni fogalmazta meg jól a lelkesedésünket: - Lányok, ha ezt a munkatempót a munkahelyeteken kényszerítenék rátok, már régen sztrájkolnátok.

Az igazi nagy szerencse az volt, hogy a "műhelyünk" és a szállásunk valamint az étterem között volt néhány méter távolság, így legalább az étkezések előtt és után sétáltunk a jó levegőn 10-15 perceket. Különben képesek lettünk volna reggeltől éjszakáig bent ülni a teremben.

 Azért, hogy a negyedik nap se teljen el varrás nélkül :) délután még egy varrótársunk által mutatott kis neszeszert is varrtunk néhányan.

Persze, ahogy az egy rendes táborhoz illik, egyetlen munkám sincs teljesen kész. Hiszen ilyenkor az a cél, hogy minél több mindent megtanuljunk, kipróbáljunk, aztán itthon ráérünk majd befejezni az elkezdett munkákat a hosszú téli estéken. Nagyon jól éreztem magam a táborban és különösen jól esett, hogy nem kellett a következő nyárig várni a (faddi) következő varróstáborig.