Hogyan készült ...

... a tojástartó.

A kiindulási alap 6 db 26 cm átmérőjű kör, ebből kettő-kettő egyforma anyagból és kettő darab ugyanekkora méretű vlies-ből szabva.

A három-három réteget összevarrjuk. Ebben a sorrendben tegyük magunk elé a rétegeket. Vlies, az egyik anyagunk színével felfelé, majd egy újabb kör színével lefelé. (A kétféle anyagot használhatjuk úgy is, hogy két különböző mintájút varrunk össze, akkor kicsit más lesz a tartónk.)

Ez az utolsó lehetőségünk, hogy az anyagainkat kivasaljuk - az enyémre is ráfért :o) - mert a vlies-sel összevarrva már nem ajánlatos.

A köröket úgy varrjuk össze, hogy egy kis részt nyitva hagyunk, ezen keresztül tudjuk kifordítani.

Ha színére fordítottuk a palacsintákat, akkor a nyílásokat kézzel, rejtett öltéssel összevarrjuk.

Itt el kell döntenünk, hogy melyik kör lesz a tálkánk alja és arra körben csipkét varrunk. Érdemes a csipke bőségét bőven ráhagyni, többször beráncolni, mert ha túl feszesen varrjuk rá, akkor összekaphatja a körünk szélét.

A másik kört hat egyenlő részre osztjuk,

majd ráhelyezzük a csipkés szélű körre és az átlókon, nagyobb öltéssel - én 3,5-est használtam - levarrjuk az összes réteget.

Most valamelyik átlónk végén felcsippentünk egy ujjnyi részt és pár öltéssel összevarrjuk. Itt is lehet kísérletezni, hogy mekkora részt varrunk össze...

Ha körbeértünk a csippentéssel... készen is vagyunk!

Nagyon szeretem varrni. Én igazából kínáló tálkának is el tudom képzelni... nem feltétlenül kell, hogy csak húsvéti ajándék legyen.

Színt váltottam...

... Barbi SAL mintáján. Az utóbbi két mintasort - és egy középső virágot - most másik, lila-rózsaszín színátmenetes fonallal hímeztem. A tervem az, hogy a mintasor másik végén ismét visszatérek a zöld-lila pároshoz. Már az anyagok is megvannak hozzá, amelyekkel majd keretezem, hogy aztán terítő legyen belőle.

Ma reggel sok szép virágot vettem, így a délelőttöm nagy részét virágültetéssel, kertészkedéssel töltöttem. Úgy elszállt az idő, hogy valami gyors ebédet kellett összeraknom. Így készült a töltött cukkini:

A cukkinik közepét kanállal kivágtam, majd darálthússal, sóval, borssal, oregánóval, sok-sok fogyhagymával, tojással összekevertem az apró darabkákat és visszatöltöttem a cukkini-csónakokba. Tetejére sajt került, alá egy kis vaj és be a sütőbe...

Lehet, hogy a sok munkának és a jó levegőnek is köszönhető volt, de naggggyon ízlett!

Húsvétra még ...

... készült egy-két apróság az utolsó napokban is.


Ezt a tojástartót varrtam Dia Barátnőmnek:

Borcsamamánál láttam ilyet először.

A bejárati ajtónkra az utolsó pillanatban készült egy "koszorú" a Varrószakkörről vett leírással! Mivel csak emlékezetből készítettem a méreteket magam találtam ki hozzá. Kissé vékonyra sikeredtek a "hurkák", így volt egy pillanat, amikor azt gondoltam, hogy én ezt nem tudom kitömni és hagyom a manóba az egészet. Aztán beugrott, hogy valahol olvastam a megoldást, miszerint egy csíkot kell vágni a vatelinből és ezt behúzni a csőbe :o). Nos, ezzel az eljárással sikerült betöltenem őket.

A PIF ajándékaim is szerencsésen célbaértek még az ünnep előtt Csillához és Judithoz. Sajnos képeket én nem készítettem a postázás előtt, mert nagyon igyekeztem őket feladni, de a Lányok blogján találtok róla.

Hozzám is érkezett egy kedves kis meglepetés Silerikától! Nagyon szépen köszönöm!

Noémitől pedig egy díjat kaptam! Nem hiszem, hogy létezik olyan, hogy született tehetség. Életünk során nagyon sokat kell tanulnunk, viszont amit szívesen csinálunk, abba több energiát is képesek vagyunk belefektetni, hogy elsajátítsuk... Nekem ilyen a varrás! Hajt a kiváncsiságom, az anyagok szeretete, az alkotásvágy...

A hozzátartozó szabályok pedig:

1. Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.

2. A logót kirakom a blogomba.

3. A szabályzatot kirakom a blogomba.

4. Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.

Jelöltjeim:

Marcsi, Silerika, Csilla, Kicsikató, Lidércke, Rita

5. Kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba.

Név: Anikó

Becenév: Abile. Amikor rátaláltam a foltvarrókra az interneten és elkezdtem fórumozni, próbáltam magamnak becenevet keresni. Különböző idegen nyelven keresgéltem szavakat arra nézve, hogy majd milyen foltvarró szeretnék lenni ... :o) Így esett a választásom az olasz abile szóra, ami magyarul azt jelenti ügyes.

Lakhely: Pécs

Születési hely: Pécs

Magasság: 164 cm

Névnap: július 26.

Foglalkozás: sok mindennel foglalkozom :o)

Testvérek: fél

Anyanyelv: magyar

Beszélt nyelvek: sajnos nincs

Gyűjtemény: golyóstollak (mostanra már sokezer db) és minden apróság is, ami a varráshoz szükséges

Cipőméret: 39

Iskola: jártam

Kedvencek: anyagok, már-már betegesen :o)

Zsebpénz: ritkán...

Álom: úgy szeretném, ha nem lenne betegség a földön...

Háziállatok: egy kutyus (Szamóca) és 3 cica

Megnevezem, hogy kitől és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba.

2010. április 4-én kaptam Noémi-től. Köszönöm szépen! :))

Kellemes ünnepeket!

Holnaptól már szabadságon vagyok és az ünnepi előkészületek után jöhet majd a sok-sok pihenés! Remélem az időjárás lehetővé tesz majd egy kevéske kirándulást és kertészkedést is.

Ezúton szeretnék

minden Kedves Olvasómnak

kellemes Húsvéti ünnepeket

kívánni!

Buggyos neszi

Egy kicsit elfáradtam... Sok mindent próbáltam a kevés időbe belepréselni és mostanra érzem úgy, hogy egy kicsit jó lenne megállni... Örülök a közelgő ünnepnek és annak, hogy a Család együtt lesz, lassabb tempóba kapcsolunk... több lesz a pihenés!

De addig még egy kedves "megrendelőm" :o) kérésének teszek eleget, aki a Meskán vásárolt tőlem pikk-pakk tárcát és most szeretne hozzá neszeszert és bankkártyatartót. Nagyon örültem, hogy vázlatrajzot küldött... Így azért könnyebb volt, lerajzolva láttam, hogy mit is szeretne.

A neszeszer már elkészült, a bank-kártyatartó majd ma délután.

És újra...

... vásár. Most egy sokkal inkább megközelíthető helyen - annál, mint ahol a múlt hétvégén voltunk - volt városunkban a Húsvéti kirakodóvásár. Talán ennek is köszönhető, hogy sokkal több ember jött el. Nagyon sok kedves ismerőssel találkoztam... olyanokkal is, akikkel bár egy városban lakunk, de már évek óta nem láttuk egymást. Az ott töltött idő nagy részében volt valaki az asztalunknál beszélgetni... Sokkal jobban éreztem most magam, mint az elsőn... egy kicsit felszabadultabban... már mosolyogni is tudtam az asztal túloldalán :o)

Szombaton még úgy volt, hogy Dia Barátnőm jön velem, segíteni. Sajnos ő megbetegedett, így az egyetlen és óriási segítségem Anitám volt, aki nagyon-nagyon élvezte, hogy most ő kell legyen a "jobbkezem". Ha kis időre úgy hozta a szükség, hogy el kellett hagynom a helyemet, drága Noémi azért besegített és odament Anita mellé, hogy ne legyen olyan egyedül, ezt ezúton is szeretném megköszönni!! Bár gyanítom, hogy ezt a bejegyzést Noémi csak este fogja olvasni, ugyanis olyan fáradt volt szegény - az utóbbi időszak alváshiányától - hogy azt mondta a mai napot alvással fogja tölteni! Én erre a vásárra a kevesebb néha több elve alapján inkább kevesebb féle, de több darab terméket vittem, bár még a szombat éjszakát én is a tyúkok fenekének bevarrásával töltöttem. :o))

Készültek még:

Mivel a múltkor nem készültem... :o( most nem feledkeztem meg az ajándékokról Molikának, Ágónak és Noéminek!

És végre személyesen is megismerkedhettem Lidérckével! Örülök, hogy eljöttetek az édes kis gyerkőcökkel! :o)

Most is kedves ajándékokkal tértünk haza! Ágótól kaptam a madárkát (amit majd én hozhatok végleges formába), Aranyosfodorkától kapta Anita az agyag pillangót (amit majd lánykám fog "kiszínezni") és egy kedves kolléganőm, Piroska testvérétől, aki virágdíszeket árult egy aranyos kis díszt.

Egy ismerősöm említette, hogy megjelent egy keresztszemes újság. Nem láttam, nem hallottam a reklámját és az újságos sem értette először, hogy mit is keresek. Azt mondta, hogy már másfél hete megjelent, de még senki sem kereste... érdekes, mert szerintem nagyon kedves kis minták vannak benne...

Katedrál technika

Kedden a csoportban a katedrál technikát mutatta meg nekünk a Csoportvezetőnk. Elmondta, hogy nem a foltvarrók kedvence ez a technika, mert az egészet kézzel kell varrni. Festett molino anyagot kaptunk hozzá:

Nagyon jó kis leírást találtam Princinél.

Nekem, igazából tetszik ... az esti családi együtt üldögélések közben már inkább ilyesmit, vagy a keresztszemest varrom.

Egyetlen gondom vele, hogy mire elkészültem nagyon fájt az ujjam a tűtől. A sokat tapasztalt foltostársak mondták ugyan, hogy ejnye-bejnye... gyűszű nélkül nem lehet... meg még tűzni sem, mert igen fájdalmas.... de én gyűszűvel nem tudok varrni.

Talán, ha minden ujjamra húznék egyet... mert ha csak egy ujjamra húzok, akkor azt az egyet nem használom semmire :o) Szóval nagyon zavar a kis bigyócska az ujjamon.

És akkor hírtelen bevillant egy ötlet. Ilyenkor lenne jó tudni, hogy honnan is került elő. Bizonyára nem én találtam fel a spanyol viaszt, de nem emlékszem, hogy láttam e valamilyen újságban, esetleg interneten.
Rögtön elő is kaptam a bőrös zsákocskámat, amiben apró fecnik vannak és megvarrtam a saját gyűszűmet, méretre szabva. Hihetetlen milyen kényelmes és praktikus. Olyan, mint ha egy keményebb, újabb saját bőrréteg lenne az ujjamon. Nem zavar, nem kemény... Szuper jó volt már tegnap este az apró kis kitömött figurák varrásánál, amiket a hétvégi vásárba készítek. Szívem szerint egész éjjel varrtam volna vele :o))

Ha valakinek tudok segíteni egy ilyen "pótbőrrel", szívesen küldök hozzá bőrdarabkát, de aki úgy érzi, hogy nem tudná elkészíteni meg is varrom neki, bár lehet, hogy méretre szabva azért kényelmesebb.

És ha már a cafatkáknál tartunk... Tegnap megérkeztek Kriszti cafatkái... Gyönyörűek a színek. Elképzelésem is van már velük kapcsolatban, de szigorúan csak a vásár és Húsvét után!

Köszönöm szépen Kriszti!!

Újabb meghívó

Újabb Húsvéti vásárba szeretnélek meghívni benneteket. Ez most vasárnap, március 28-án lesz a pécsi Vásárcsarnokban 8 és 14 óra között.

A múltkori vásár hangulata fergeteges volt és nagy kedvet csinált ahhoz, hogy ezen is részt vegyek. Ott leszünk mindannyian, akik a múltkorin is. Noémi, Ágó és Molika!

Várunk benneteket szeretettel!

Vásári tudósítás...

Szombaton este - nagy izgalommal - bedobozoltam a portékákat.

Vasárnap délután fél egykor értünk ki Teca mama vendéglőjéhez. Egy-két árus már pakolgatott és hamarosan ismerős arcokat is találtam. Először Noémivel - akivel már nagyon vártuk az újabb találkozást, mert gyakran levelezünk, de hát a személyes trécselésnek nincs párja! :o) - futottunk össze!

Némi várakozás után mi is megkaptuk a helyünket. Nekiláttunk az izgalmas kipakolásnak. Mivel az első vásárom volt, némi fejtörést okozott az áruk elhelyezése, amit még jócskán nehezített a viharos erejű szél is. Nagy segítségemre voltak Ancsi Barátnőm, az ő két gyerkőce, Bence és Bálint, valamint az én gyermekeim Dávid és Anita. A fiatalság képviselői bőszen hordták az apró kavicsokat, köveket, hogy a könnyebb, apróbb tárgyak repülési szándékát megakadályozhassuk. Néhány óra elteltével az is kiderült - pedig voltak erre utaló kedves figyelmeztetések - , hogy nem öltöztünk fel eléggé. Bár a napsütötte, szélárnyékos helyen kellemes volt, nekünk a huzatos féltető alatt, árnyékban igen csak fázott a kezünk lábunk... ami már ezen a képen is jól látható :o)

Miután hamar kiderült, hogy az érkező kirándulók többsége inkább csak nézelődni, friss levegőt szívni érkezett erre a remek kirándulóhelyre, mi varrós lányok időnként meg- megálltunk valamelyikünk asztala előtt és jókat beszélgettünk, nevetgéltünk. Személyesen is megismerkedhettem Ágóval, akinek a munkáit már régóta csodálom a blogján és Molikával, aki a Meskán árulja kedves kis portékáit. Noémihez - amúgy is, mert nagyon kedvelem, de most különösen - jólesett bemenni, mert ő egy zárt térben, ablakokkal körülvéve árult, ahol legalább 15 fokkal volt melegebb, mint odakint.

Átfagyva, fáradtan - kevés sikerélménnyel - de sok kedves ember mosolygó tekintetével és új "blogos" találkozások emlékével tértem haza. No, meg két ajándékkal. A tulipánt Noémitől, a kis tartókát Molikától kaptam!

Lehet, hogy hamarosan újra találkozunk?? :o)

"B" mint bukta és "b" mint bárányok ...

A hétvégén vendégeink voltak. Valami gyors és finom édességet szerettem volna készíteni nekik. Így esett a választásom a Süteményeskönyvemben a "Túrós bukta (nagyon gyors)" című bejegyzésére. :o)

A receptet leírom nektek

25 dkg lisztet, 10 dkg vajat, 4 dkg zsírt, egy kiskanál cukrot, csipet sót, 2 tojássárgáját, 2 dkg - telfölben elhabart - élesztőt összegyúrunk. Annyi tejet adunk hozzá, hogy az se kemény, se lágy ne legyen. Félujjnyi vastagra nyújtjuk ki, kis téglalapokat vágunk belőle (én négyzeteket vágtam) ezeket megtöltjük tejföllel, tojással, cukorral, reszelt citromhéjjal elkevert túróval. A négyszögeket összehajtogatjuk, széleiket jól benyomkodjuk, tojással megkenjük és közepesen meleg sütőben megsütjük.

Azt elfelejtették leírni a recept címében, hogy a nagyon gyors nem az elkészítésére, hanem az elfogyasztására vonatkozik... :o))

A bukta után jöhetnek a bárányok...

Tegnap este készítettem őket. Ők is jönnek velem a vásárba a hétvégén, amelyre ezúton is szeretettel meghívlak benneteket:

Húsvéti Kézműves Kirakodóvásár

Teca mama Kisvendéglőjében

Égervölgyben

(Pécs, Darázs dűlő 15/2, Megközelítés: 22, 23, 24-es buszokkal)

2010. március 21-én (vasárnap)

13.00 - 17.00 óra között

Hímes tojások, Szalma- és csuhéj díszek,

Üveg- és gyöngyékszerek, Fajátékok, Bábok, Textil ajándéktárgyak,

Tündérek, Táskák, Festett kavicsok, Babzsák fotelek,

Kerámia dísztárgyak, Kőedények, Kaspók és még sok más apróság.

Dísznövények és kertészeti termékek

árusítása!

Játszóház, kézműves foglalkozások és állatsimogató várja a

gyerekeket!

Minden érdeklődőt, családot szeretettel várunk!