Virágos kedvemben...

Biztos vagyok benne, hogy az, hogy épp melyik anyagokat vesszük le a polcunkról, miből van kedvünk épp alkotni, az tükrözi az aktuális lelkiállapotunkat. (Persze, ha nem épp rendelésre, kikötésekkel készül valami.)

Ez a virágos anyag "akadt a kezembe" egyik este és bár magamtól nem biztos, hogy a rózsaszínt a bordóval bátran társítottam volna, de így hogy az anyagon jól megférnek egymással, én is raktam hozzá egy kicsit a saját festésű anyagomból. Most használtam először a vállpánt hosszának szabályozásához a csatot. Egy kicsit "puskáznom" is kellett egy "gyári" táskáról, de sikerült. :o)

Bár a fazon és a cipzárbevarrás sokban egyezik a lila táskámmal, ezt most kicsit nagyobbra varrtam.

A fényképezéshez még kihasználtam a jó idő és a zöld fű adta lehetőségeket...

Szerelem...

Egy bimbódzó kapcsolatnak lehetünk szem- és fültanúi. Amíg ki nem derül, hogy hírtelen fellángolásról vagy örök szerelemről van e szó jelen esetben, addig a zeneiskolától béreljük a hangszert. Én drukkolok, hogy sokáig tartson, mert szívesen hallgatom... már a próbálkozásait is ... :o))

Csak egy kicsit

varrtam még előző héten, mert nagyon tud hiányozni az alkotás. Egy kis neszeszer készült még a nyarat idéző színekben.

Megkezdődött az iskola. Anita felsős lett, ami sok új dologgal jár. Vándorolnak az iskolában, új osztályfőnöke lett, új tanárok. A délutáni elfoglaltságunk is több lett, mert még tavaly úgy döntött, hogy szeretne megtanulni gitározni. A héten már beindult a szolfézs és a hangszerrel való ismerkedés is. A tanulás és leckeírás nagyobbik része a kora esti órákra tevődik.

Kedden - a nyári szünet elteltével - újra összeült a foltvarró csoportunk is. Bár csak egy kicsit tudtam ott lenni, mert szülői értekezletre voltam hivatalos, de nagyon jó volt újra találkozni velük, megcsodálni a nyáron készült alkotásokat, hallgatni az élménybeszámolókat.

Ez a bejegyzés semmiképp nem panasz akart lenni :o)). Csak elnézést szeretnék kérni azoktól, akiket eddig rendszeresen olvastam és hagytam náluk megjegyzéseket, hogy sajnos ez az a dolog, ami most a háttérbe szorul, de amint lehetőségem lesz rá, újra olvaslak benneteket. Addig is minden kis- és nagy-gyermekes anyukának, pedagógusnak és nagymamának kitartást, jó egészséget kívánok az elkövetkezendő napokhoz!

Baba

Az első ilyen babát Dia barátnőm találta ki és rendelte meg tőlem. Különlegessége, hogy a feje, a szemek, orra, szája leszedhető. A végtagjait szét lehet szedni, mert az izületeknél, váll, könyök, csukló, comb, térd, boka - patenttal kapcsolódnak egymáshoz a részek. Az oviba vitte a gyerekeknek, hogy játékosan tanítgassa őket a tesztrészeink elhelyezkedésére, nevére. Nagy sikere volt a babának a kicsi gyerekek körében és amellett, hogy tanulási szándékkal kapták, szívesen játszanak vele "orvososat" is. Az első baba még tépőzárral készült, de az újabb megrendelésnél kipróbáltam a patentot. Ez a második már elsősökhöz költözött, ők könnyen kezelik már a patentot is.

Nagyon sok részét csak kézi varrással tudtam elkészíteni, így elég időigényes és még mindig meglep, hogy mennyire meg lehet szeretni egy-egy figurát, mire megszületik a kezeim között. Ameddig csak nálam volt szeretgettem, babusgattam. :o)

Megkezdődött az új tanév, ami azt jelenti, hogy kicsit kevesebb idő marad a varrásra. Jönnek a délutáni elfoglaltságok, tánc, zeneóra... és a tanulááááás. Sok minden változott, hisz Anita felsős lett. Új osztályfőnök, új tanárok, vándorlás a tantermek között... de majd belejön! :o))

Ha új tanév... akkor természetese új tolltartó is. :o) Most épp lila korszakot élünk, így kerültek kiválasztásra lánykám által ezek az anyagok.

Képek

Adós maradtam néhány fényképpel, most ezeket szeretném megosztani veletek.

A játékomon Katha nyert, ezt a kis ajándékot küldtem neki. (A fényképet tőle kölcsönöztem, mert a csomagolás előtt nem fotóztam.)

Az előző bejegyzésben említett csereajándékom Dite-től, egy nagyon szép neszeszer és hozzá illő pénztárca. Köszönöm Dite!

Lidérckétől kaptam egy nagyon szép kitűzőt

és egy díjat.

Nagyon szépen köszönöm Dorka!

Akiknek én továbbadnám szeretettel:

Kalex, Naomi, Ezkriszti, Bruercsi és Diusbd

Ez pedig a táska, amit én vittem a csereberére és Ahama kapta.

Már vannak

arcok, mosolyok, hús-vér emberek a blogok mögött. Sok kedves ember, barátságos ölelések, egymásracsodálkozások... Ez volt számomra a legnagyobb értéke a blogtalálkozónak.

Reggel 3/4 5-kor keltem, hogy mire Lidércke értem jön, elkészüljek. Még elmentünk Moliért, majd irány az autópálya. Útközben még felvettük Erzsit és igazán jó hangulatban érkeztünk meg a fővárosba.

Nem mondom, hogy nem izgultam, amikor beléptünk az épületbe Lidérckével, Molival és Erzsikével. Viszont Gina üdvözlete, miszerint: - Te vagy Abile, megismerem a fejedet a blogos fényképedről! :o)) máris oldotta a hangulatunkat. Azóta is azon gondolkodom, hogy jó e, ha egy foltvarrót a fejéről ismernek meg egy ilyen találkozón! :o)))

A teremben már sokan voltak és igyekeztem nem túl feltűnően olvasgatni az éppen felém közeledők kitűzőjét. Volt akit sikerült hamar beazonosítani, volt akivel egymásra csodálkoztunk... és volt akit vártam, hogy tudunk beszélni néhány szót, de az idő rövidsége miatt elmaradt...

Az én csereajándékom Ahama-hoz került, én pedig Dite-től kaptam egy csodás szettet. Sajnos a fényképekkel még adós maradok...

Összességében nagyon kellemesen telt el a délelőtt!

Mégegyszer, itt is köszönet a szervezőknek, hogy megteremtették ezt a lehetőséget.

Mielőtt hazaindultunk volna még elmentünk az Ikeába...

Fél 11-kor értem haza.

Fárasztó, de nagyon szép, emlékezetes nap lett 2010. augusztus 28., az I. Országos Kreatív Blogtalálkozó!

Blogtalálkozó

Az I. Országos Kreatív Blogtalálkozó keretében találkozunk sokan-sokan a hétvégén. Én már nagyon izgulok! Te is ott leszel?

Köszönet Hokatának, hogy megálmodta és Gina-nak, hogy megszervezte ezt a találkozót. Óhh... és persze Lidérckének, hogy elvisz engem odáig!! :o))

Augusztus 20.

Anitámmal ebéd után elindultunk, hogy meglátogassuk a Széchenyi téren megrendezett kézműves vásárban árusító kedves ismerőseinket. A téren még alig-alig voltak, de szuper jó idő volt.

Ahogy beértünk a térre, az első sátor rögtön Molika és Lidércke sátra volt. Nagyon örültem, hogy ilyen könnyen megtaláltam őket. :o) Csak néhány szót beszélgettünk, mert Anitám még otthon megígértette velem, hogy nem fogunk egy helyen sem túl sokat állni. :o)) Szerettem volna a Lányokat is megörökíteni, ahogy szorgosan kínálják a portékáikat, de valamiért a fényképezőgép elől ketten, kétirányba menekültek el.

Miután körbejártuk a vásárt még megnéztük az ünnepi megnyitót, ettünk egy fagyit és vásároltunk néhány tűzzománc fülbevalót Anita nagy örömére.

Nyaralni voltunk

a Velencei tónál.

A fotókat Dávid készítette.

Megmutatom

ami az elmúlt hetekben készült.

Neszeszerek:

Kulcstartók:

Angyalkák:

Egerek:

Malacka:

Jólesett egyedül lenni a varrókuckómban, így igen sok minden született.

Feltettem őket a Meskára.