Oldalak

2009. január 12.

Elindultak



Ma két PIF ajándékot sikerült elindítanom, így Ejjkukk és Eszter izgulhatnak a következő napokban, hogy oda is érjen. :o)
A harmadik ajándék Exit - é lesz, de sajnos még csak fejben van meg, össze kell szednem a hozzávalókat. Tőle egy kis türelmét kérek szépen !
A postára menet elgondolkodtam, hogy mi alapján döntünk, amikor ajándékozunk?
- A magunk ízlésvilágából választunk valamit ajándékba, hogy így jelképezzük - tőlünk van, belőlünk egy kis darab vagy
- próbáljuk kitalálni a másik ízlését, abból, amennyit ismerünk belőle - olyasmivel ajándékozzuk meg, aminek úgy gondoljuk, hogy örülne, mert az ő hobbijához kapcsolódik?
Én ez utóbbi csoportba tartozom. Lehet, hogy időnként "mellényúlok", de nekem az is egy játék, hogy valamennyire megismerjem a másikat, tudjam, hogy mivel foglalkozik, mit csinál szívesen és ehhez keressek valami személyreszóló kis ajándékot.
Ti hogy ajándékoztok?

9 megjegyzés:

  1. Én a kettőt kicsit kombinálom. Természetesen nem tudok teljesen mást csinálni, az stílusomtól merőben eltérőt alkotni. Így aztán igyekszem egy nekem tetsző dolgot, motívumot egy kicsit a másik képére formálva elkészíteni. Persze ez sem mindig jön be, de én csak így tudom szívből készíteni és adni. Volt már rá példa, hogy olyat kellett készítenem, ami homlokegyenest más, mint én vagyok. Nem ment.... vért izzadtam, mire kész lettem vele. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem vállalok olyasmit, ahol ennyire meg van kötve a kezem. Elvégre ez arról is szól, hogy öröm adni... ez pedig egy kis darab belőlem is... Nem lehet összehasonlítani a boltban vett ajándékokkal.
    Habár én ott sem tudok olyant venni, ami nekem egyáltalán nem tetszik...

    VálaszTörlés
  2. Én is az utóbbi vagyok, bár ha a másik ízlését veszed figyelembe, akkor is adod magad is, az alkotásoddal, a saját anyagaiddal, eszközeiddel. Nagyon szeretek ajándékozni! Nálam általában a csomagolás is ajándék, jóóóól leragasztva, hogy sokáig bontsa az illető, és elnyújtsuk azt a szép pillanatot. A csomagküldős csomagjaim nem ilyenek, mert nem tudok a postai csomagoló alá csodát művelni. Maga az ajándék a lényeg. És ebben az esetben a csomagra várás adja az izgalmat, nem a borító! :-))))

    VálaszTörlés
  3. Van könnyű és nehéz eset.
    Ha tudom hogy valaki egy konkrét dolgot szeretne az könnyű.
    Ha nem tudom hogy mit szeretne
    sőtpláne személyesen nem is ismerem
    akkor készitek egy magam lényéből jövő dolgot. Amiből csak egy van, és
    csak az illetőnek készitettem.
    Mivel én örülök mindennek, és csak azt nézem hogy az a másik nekem készitette szivvel szeretettel,

    bármi is azt értékelem és megbecsülöm.
    Azért mindig nézegetem a blogokat
    és igyekszem olyasmit adni amit nem láttam még nála. Vagy tudom
    hogy azt a technikát nem műveli.

    Azt hiszem rám illik a dal
    "filléres emlékeim oly drágák nekem"

    VálaszTörlés
  4. A PIF-nél inkább magad add, hiszen azért jelentkezett nálad, és nem másnál, mert szereti amit csinálsz. Így már csak a színvilágát kell kipuhatolni, átnézni a blogját... Annyira azért nem egyszerű :))

    VálaszTörlés
  5. Igen. Tényleg nem egyszerű! :o) Viszont nagyon-nagyon izgalmas!

    VálaszTörlés
  6. Halihó, hát "Rád-találtam" - vagy felfedeztelek ! Ami azt illeti, elég sok időbe telt, ugyanis előttem ez a varró-szenvedélyed teljes mértékben ismeretlen volt. Őszintén szólva a nicknevedből se igazán tudhattam, hogy Te vagy Te.Mindenesetre örülök, hogy megvagy, és gratulálok a sok szép alkotásodhoz !

    VálaszTörlés
  7. Tőlem is kaptál egy nagy ölelést!

    VálaszTörlés
  8. Eszter!
    Örülök, hogy tetszik az ajándék4 :o)
    Drága Amari!
    Örülök, hogy rámtaláltál, bár én még nem tudom, hogy Te ki vagy! :o))
    Edige!
    Köszönöm az ölelést. Jólesik!

    VálaszTörlés
  9. Amari!
    Közben mégis csak eszembe jutott, hogy egy nagyon kedves, általam nagyon tisztelt volt Kolléganőmet üdvözölhetem benned.
    Örülök, hogy eljöttél hozzám. :o)

    VálaszTörlés