Csendben ...

Szabadságon vagyok. Csak ma, egy napot. Ajándék magamnak, magamtól. Egyedül vagyok itthon, a gyerekek iskolában, a Párom dolgozik. Szeretnék varrni, hímezni egész nap. No, jó - azért főzök ebédet is mire az éhes siserehad megérkezik.
Jól fog esni egy kicsit csendben lenni, lelassulni, alkotni...

Tegnap este kint üldögéltem a kertben, a gyerekek vizipisztollyal lövöldözték egymást, szaladgáltak, kergetőztek. Igen, a 17 éves nagyfiam a 10 éves lányommal :o))

Ahogy kezdett lemenni a nap egyszer csak megszólalt pár lépésnyire tőlünk valaki... elcsendesedtünk.

Még azt is hagyta, hogy felvétel készüljön róla, igaz csak a popójáról, de hát ez volt a lényeg!! Én még ilyen közelről soha nem láttam tücsköt, főleg nem úgy, hogy ciripelt is :o)

"Figyelj meg egy állatot, egy virágot vagy egy fát, és lásd, hogyan pihennek a Létben! Ők önmaguk. Hatalmas méltóság, ártatlanság és szentség árad belőlük. Ahhoz azonban, hogy ezt lásd, túl kell lépned a minősítés és a cimkézés mentális szokásán. Amint felülemelkedsz a mentális cimkéken, érezni fogod a természetnek, azt a megfogalmazhatatlan dimenzióját, amit gondolattal nem lehet megérteni, s érzékszervekkel nem lehet érzékelni. Olyan harmónia és szentség ez, ami nem csak az egész természetet itatja át, hanem benned is él."
(Eckhart Tolle: Megszólal a csend)

Legyen nagyon szép, békés napotok!