Nagyon szeretem lapozgatni a régi újságokat. Persze az újakat is, de a régieknek van valami különleges varázsuk, illatuk, emlékek fűződnek évszámokhoz, dátumokhoz... No, és a régi divat :o) Az is megérne egy bejegyzést. Lánykorom emlékei. :o)
Tegnap este is elővettem egy kupacot és lapozgattam, nézegettem őket.
Ezen a hirdetésen jót mosolyogtam,
mennyi könyvet tudnék venni a mostani fizetésemből :o)
És ha már a megsárgult újságokat nézegettem, eszembe jutott, hogy mivel Anitának idén nyáron az Egri csillagokat kell elolvasnia, megkeresem a polcon a könyvet neki.
Arra emlékeztem, hogy igen-igen régi megsárgult példányt kell keresnem. Mégis elérzékenyültem, amikor kinyitottam:
10 éves voltam akkor. :o) Nagypapámtól minden alkalomra, mindig könyvet kaptam ajándékba. Nagyon sokat olvastam. Rengeteg mesekönyvem, ifjúsági regényem van abból az időből és a Nagypapám mindig beleírta az évszámokat is, sőt legtöbbször az alkalmat is amikor ajándékozta.
Így különösen értékesek ezek a könyvek a számomra. Úgy döntöttem, hogy ha már előkerestem Anitának én is elolvasom, hiszen minden életszakaszunkban mást jelenthet ugyan annak a könyvnek az elolvasása... azokról a finom illatokról és a megsárgult lapok látványáról már nem is beszélve.