Sok minden megváltozott bennem az elmúlt néhány hónapban. Amikor az ember egészsége egy pillanat alatt előtérbe kerül és orvoshoz jár, kórházba kerül, minden átértékelődik. Fontosak lesznek az emberi kapcsolatok, örülni tud egy napsütéses terasznak is a munkahelyén, mert újra ott lehet. Nem zavarja a tömeg a bevásárlóközpontban, mert újra emberek közt lehet. Szerencsére kiderült, hogy nincs komoly baj.... de a gondolatok itt maradtak. A fontossági sorrend átértékelődött. Alakult egy nagyon jó kis gyógyító varrós délután, Barátnőstül :o). Pedagógus-napra készültünk, együtt. Az osztályért, a közösségért, szeretettel, izgatottan.
Sajnos az ünnep még sem olyanra sikerült, mint amilyet elképzeltünk. Hiába volt a készülődés, szervezkedés. Most már másképp csinálnám, de ez megismételhetetlen és visszavonhatatlan. Egy szülői közösség is attól érdekes, hogy sokfélék vagyunk, de inkább hallgattam volna a saját érzéseimre, vagy a segítő, jószándékú emberekre, mint a kellemetlen megszólalásokra, amik gúzsbakötöttek, megbilincseltek. De ebből is megint tanultam. Nem lehet mindenkinek megfelelni és nem is kell, de fontos a saját hitünk, elképzelésünk szerint cselekedni még ha az nem is tetszik néhány embernek.
Örülök, hogy újra itt vagy és hogy nem volt komoly a betegséged. Nagyon ötletesek és szépek ezek a képeslapok! ;) A kritizálókkal nem kell foglalkozni, mert mindig az kötözködik, aki nem ért semmihez. Ha olyan "nagyokosok", miért nem ők csinálták a műsort? Kívülről mindig könnyű kötözködni. Majd jövőre ők intézik a műsort és az biztos, csúcs szuper lesz :D.
VálaszTörlésKöszönöm a kedves szavaidat! Jól esik! Sajnos jövőre már nem lesz lehetőség "javításra" mert idén elballagunk.
TörlésNagyon restellem, hogy így lemaradtam az olvasással, és sok egyébbel is! Jó egészséget kívánok, és sok szép varrományt a kezeid közül! :)
VálaszTörlésKöszönöm, hogy itt vagy Erika! Én is jócskán elmaradtam a blogok olvasásával és már az írás sem megy úgy, mint rég. :o)
TörlésNagyon klasszak lettek a lapok! Igazán kedves meglepetések! És sajnos nagyon is megértelek, mert én is jártam pont ebben a nyomasztó cipőben a kisebbik lányom osztálya kapcsán. Tudom, rémes ezt mondani, de én (több átsírt éjszaka és az után, hogy az új osztályfőnök csúfosan cserben hagyott) feladtam, Sajnos, mindenkinek úgysem fogsz megfelelni. Ha adsz, önzetlenül, kedvességből, lassan és néha alig észrevehetően megindul a követelőzés: először csak felvetnek ezt-azt, aztán már elvárják, hogy ingyen mindent és főleg magadtól adj, átvállalva a teljes felelősséget. Én is ilyen voltam, s csak magamat hibáztathatom, amiért hagytam, sőt felkínáltam, hogy kihasználjanak. Szerencsére kaptam egy csendes, de nagyon határozott tanácsot, hogy olvassam el a Határaink c. könyvet. Jó szívvel ajánlom neked! És fel a fejjel! Küldök neked egy virtuális együtt érző, baráti ölelést! Legyen mosolygós szép heted! Szeretettel: Maminti, a kicsi zöld tündér
VálaszTörlésMaminti! Köszönöm, hogy írtál. Külön köszönet a könyvajánlóért, el fogom olvasni! Ölellek!
Törlés