Oldalak

2009. október 11.

"Vásár"nap

A mai délelőttöt Bababörzén töltöttem Dia Barátnőm és Noémi társaságában. Sajnos - Dia kivételével - nem jutottunk nagy bevételhez, de én nagyon jól éreztem magam. Noémitől egy kedves kis kitűzőt is kaptam ajándékba.





Persze én sem mentem üres kézzel, a tegnap mutatott szatyorkát vittem neki, néhány sk. festésű fonal társaságában.

A fonalfestés egy új technikáját is kipróbáltam. Nem fehér fonalat mártottam két különböző színű festékbe, hanem világos színű - sárga, drapp, világoskék, rózsaszín színekben - fonalakat vásároltam (most épp kiárusítás van a rövidáru üzletben, így 50,- Ft-ba került darabja) és ezeket mártottam a motring kb. feléig sötétebb festékbe.
Szerintem ezek is nagyon szépek lettek.
















Ma délután elkészültem Dávidnak szánt irattartómmal is. Már nagy szüksége volt rá, mert egyre több személyes "papírja" (vagy inkább kártyája... jogosítvány, személyi igazolvány, lakcímkártya) lett, aminek kellett valami tartóka. A tárca hátuljára varrt Skoda logóért köszönet és hála Mamisnak.









2009. október 10.

Apró kis szatyor




Megint elkészültem egy aprócska mintával. Saját festésű fonalammal a saját festésű, sütött hímzővászonra varrtam.



Nagyon szerettem hímezni és a kis szatyor is hamar elkészült belőle.









Ma délelőtt a városban sétálgattam, egyedül. Nagy szükségem volt rá, hogy egy kicsit nézelődjek, kiszellőztessem az elmúlt napok eseményeit, lelassuljak. Valamiért :o) - ki tudja honnan jön ilyenkor a sugallat? - a kedvenc méteráru boltom felé vettem az irányt. Nem mentem be, mert már a kirakaton megakadt a szemem azon, amit már oly régóta vártam. A felhívás volt kiragasztva, hogy október 15-én indul a foltvarró tanfolyam. Nagyon-nagyon várom a csütörtököt! :o))

2009. október 9.

PIF 2.




Julcsinál PIF játékra jelentkeztem.

Lassan 1 éves lesz a blogom (november 1-jén) és természetesen majd szeretném azt is ajándékkal, veletek együtt ünnepelni. De ez a PIF játék is egy kicsit most arra ösztönzött, hogy visszanézzek blogom rövidke életébe. Az első PIF játék meghírdetésekor nagyszerű emberekkel hozott össze a szerencse... jó szívvel gondolok vissza a kapott és adott ajándékokra egyaránt!

Ugyan ilyen kellemes izgalommal hírdetem meg most itt a játékot, szeretettel várom az adni és kapni is szerető Blogtársakat játszani.

Így hát álljon itt a játék lényege:

A szabályokról:

1.Bárki játszhat, akinek blogja/flickr képtára van.
2. Az első három ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot fog kapni tőlem, melyet én készítek.
3. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzájuk.
4. Cserébe előre kell fizetni - és egyben ez a feltétele is a játékban való részvételnek - úgy, hogy ezt a játékot meghírdeti a saját blogjában/flickr-en.

Egy kis kikapcs


Ezen a héten a munkahelyemen igazán nagy változások voltak. A cég felépítése, személyek áthelyezése, használandó programok... szinte minden új helyre került. Még néhány hétbe beletelik amíg megszokjuk, megtanuljuk... és bevallom nagyon-nagyon fáradtan keveredek haza délutánonként. :o)
Próbáltam olyan elfoglaltságot keresni, amivel kipihenhetem a munkahelyi megpróbáltatásokat, így leginkább csak keresztszemest varrogatok és tornázok... :o) A mozgás a legjobb megoldás, hogy a fejünkből kipotyogjon, ami egész nap csak rakódik bele.
Ezt a kis díszt hoztam így össze, néhány esti öltögetéssel:


Próbálkoztam még Dávidomnak egy irattartót összehozni, de tegnap a cipzár harmadszori kibontása után úgy gondoltam, inkább félreteszem :o)
Nagyon várom a hétvége jótékony hatását, különösen, hogy Noémivel és remélem Lidérckével is találkozom vasárnap délelőtt!

2009. október 7.

Oszi


Lidérckétől Oscar-díjat kaptam. Óhhh, nagyon köszönöm a tapsot. Ez a blog nem jöhetett volna a Családom... a Barátaim.... és kedves Blog-társaim nélkül - így nekik is nagyon köszönöm! :o))

Akiket szeretnék megajándékozni:

Noémi - a legtündéribb tündérek kategóriájában

Mmama - a legjobb "plasztikai sebész" és varázsló kategóriában

Edige - a legszebb házikókat hímző kategóriában

Fogadjátok szeretettel! :o)

2009. október 4.

Állatok világnapja - avagy a sárkány is állat

A mai napot az Állatkertben töltöttük. Mivel a házunktól az Állatkert kb. 1 órányi sétára van az erdőn keresztül ebben a gyönyörű őszi időben remek programnak ígérkezett. Férjem Édesanyja is eljött velünk, aki 69 éves. Dávid fiam gyakran csalja el itt a környékünkön is sétálni - egy utcában lakunk velük - hiszen fontos, hogy a napi tévézés és olvasás mellett a rendszeres mozgás is meglegyen, főleg úgy, hogy a 17 éves kamasz nagyon jókat tud beszélgetni a Nagymamájával. Egy kicsit aggódtam, hogy túl nagy séta lesz ez neki, de szemmel láthatóan élvezte az Unokák "tárlatvezetését" az állatkerti séta során is.






























Az állatkerti állatok "boldogságáról" most nem foglalnék állást, mert bizonyára meg van ennek is a szükségessége. Vannak olyan állatok, amelyek szemmel láthatóan is szenvednek a bezártságtól és vannak olyanok, akik látszatra jól érzik magukat. Közülük is sokan még igyekeztek sütkérezni az őszi napsütésben.



És... amilyen állatot nem láthattunk ma - csak itthon :o) - az a sárkány volt!
Anitám egyik Fiú osztálytársa is szeretett volna ebédjegytartót. Mivel nem tudtam pontosan mit varrjak rá, ezért megkértem - az igen csak jól rajzoló - Kisfiút, hogy rajzolja le, mi legyen rajta.
Nos, egy fantasztikus sárkányrajzot kaptam.



Nem tudom, hogy mennyire lesz elégedett az én varrott sárkányommal... :o) Remélem nem lesz túl nagy csalódás. Ez holnap reggel kiderül!





2009. október 2.

Ajándék-dobozka



Ma ismét találkoztam Marikával, mert szerettem volna meglepni egy-két saját festésű fonalammal. Egy kis dobozkát is készítettem hozzá, amelyben átadhattam az ajándékot. Az alap, natúr dobozt még Budapesten vettem nyáron. Erre került egy sk. teával festett és sütött anyagra egy aprócska minta. Ilyen picurka szemekkel még nem hímeztem... egy szállal (a nemrég festett fonalamból a lilás árnyalattal) 1x1-es négyzeteken. Szerintem nem nagyon lesz a kedvencem, mert leginkább este van időm hímezgetni... de a szemem ezt a méretet nem igazán bírja. :o)) A doboztető szélét és az oldalát színben hozzá illő vastagabb, kötőfonallal tekertem körbe néhányszor.


Amikor találkoztunk ma, Marika éppen az aktuális fehér osztott-fonalraktárkészletet vásárolta fel a rövidáru boltban, hogy fonalat-fessen... :o)) Ez is a kellemes fertőző "betegségek" közé tartozik, azt hiszem!