Oldalak

2010. december 17.

Még gyorsan elkészülhet

Egy kedves olvasóm, Gaby kérésére megosztanám veletek a karácsonyi kis tartóka készítésének módját. Nagyon gyors ajándék lehet és nagyon jól variálható. A szélére kerülhet még csipke, díszítő varrás... Kerülhet bele édesség, illatszer... Bármilyen méretben elkészíthető.

A méretezésnél egyetlen szabály van, de ez viszont nagyon fontos, mert másképp nem fognak találkozni az oldalak. Ha a rövidebb oldala (x) cm akkor a hosszabbik oldala 3-szor (x) cm legyen + minden oldalára rá kell számoljuk a saját VARRÁSRÁHAGYÁSUNKAT!

Számokkal tehát:

Én 16 x 48 cm-es téglalapot szeretnék a tartókámhoz. Akkor ki kell szabjak (a varrásráhagyásom 0,7 cm) 17, 4 x 49,4 cm-es téglalapot. Ezt ki kell szabnom kétféle anyagból (ami majd a külseje és a belseje lesz) valamint a vlies-ből, ami a merevítést adja meg. Tehetünk közé még táskamerevítőt is, akkor még jobb tartása lesz. (A képek sajnos nem túl jó minőségűek, mert este fényképeztem, elnézést érte.)

A három réteg összeállítása: Én a vlies-re ilyen esetben nem szoktam a varrásráhagyást rászámolni, mert akkor a szélén dupla vastagságú lesz, ezért a vliest az egyik anyagom hátoldalára - ügyelve, hogy minden szélén ugyanakkora távolság maradjon - néhány öltéssel ráfércelem.
Leteszem az egyik anyagomat színével felfelé, ráteszem a másik anyagot a vlies-zel, színével lefelé és körbevarrom úgy, hogy a kifordításhoz egy kis nyílást hagyok rajta.


A csücsköket levágom, hogy szépen ki lehessen fordítani őket.

Színére fordítva ilyen lett a téglalapom. Kézzel bevarrom a nyílást az oldalán.

Úgy teszem magam elé a kész téglalapot, hogy a belsejének szánt anyag nézzen felém. A bal oldali rövidebb oldalát felhajtom a felső hosszabb oldalához

majd ehhez hozzáhajtom a hosszabbik, maradék részt is


Ahol az élek találkoznak, láthatatlan öltéssel, kézzel összevarrom.



Ha ezzel megvagyunk, akkor most fordítva tesszük le magunk elé, úgy, hogy az összevarrt rész legyen a szőnyeg felé.


A maradék négyzetünket szintén behajtjuk, hogy egy újabb összevarandó élpárt kapjunk.

Ezt is összevarrjuk, ugyan úgy, mint az előzőt.

Ezzel a varrás részével készen is vagyunk. :o) Jöhet a hajtogatás. Az alsó csücsköket hajthatjuk belülre, hagyhatjuk kívül


a csücsköket egymáshoz igazítva varrhatunk rá gombot (itt a gombostű helyére) :o)

Mindenkinek kellemes öltögetést kívánok!

2010. december 11.

Gondolatok

Az ajándékozás szelleme
Javaslatok karácsonyi ajándékokra:
Adj megbocsátást az ellenségednek.
Türelmet az ellenfelednek.
A szíved a barátodnak.
Jószolgálatot az ügyfelednek.
Jóindulatot mindenkinek.
Jó példát minden gyereknek.
Megbecsülést önmagadnak.
Oven Arnold

2010. december 8.

Ami még készült


A közös varrásra a csoportunk mindig készül, hogy bemutassunk technikákat, megmutassuk a munkáinkat, akár a készítés folyamatával együtt is. Ilyenkor sok új ismeretre, technikára, ötletre lelhetünk és nem mellesleg beszélgetünk, tombolázunk, eszünk, iszunk.
Mivel már több ilyen pénztárcát is varrtam korábban, a csoportvezetőnk megkért, hogy mutassam meg folyamatában is hogyan készül. Az interneten találtam annak idején én is, így az onnan vett képekkel és leírással próbáltunk segíteni az ez iránt érdeklődőknek Zsuzsa barátnőmmel együtt.


Három tárcát készítettem el teljesen. Ezek közül kettő a tombolatárgyakhoz került.


Aki esetleg még nem ismeri, de szeretné elkészíteni az oldalsávban - pikk-pakk tárca néven - megtalálhatja a leírást. Én továbbra is nagyon szeretem varrni. :o)


Ezt a gyorsan elkészíthető, mutatós kis asztali tartókát pedig én is most hétvégén tanultam meg. Karácsonyig még készítek belőle néhányat, mert jó ajándék lehet akár egy kis csokival, akár egy tusfürdővel "megtöltve".



Köszönjük a sok-sok jókívánságot is, Anita meggyógyult, holnap már mehet iskolába én pedig dolgozni.

2010. december 6.

Közös varrás, vásár ... és amire nem számítottunk

Nem egészen így terveztem a hétvégét... Sajnos Anitám szerda estére belázasodott. Csütörtökön elmentünk orvoshoz. Nem kaptunk gyógyszert, mivel vírusfertőzést állapított meg az orvos. Torokfertőtlenítést, lázcsillapítást, orrcseppezést javasolt és sok-sok folyadékot. Péntekre még rosszabb lett Anitám állapota. A folyamatos lázcsillapítás ellenére Anita láza estére 39,6-ra kúszott fel. Hűtőfürdőztettem, de szegényem végig sírta az egészet. Éjjel nem is nagyon mertem aludni, mértem a lázát, nehogy újra felmenjen.

Szombaton délelőtt férjem felajánlotta, hogy menjek nyugodtan a közös varrásra, majd ő otthon marad Anitával. Elmentem, de a gondolataim persze otthon jártak. Nem maradtam túl sokáig, de tudom, hogy az is rossz lett volna, hogy ha egyáltalán el sem megyek. Jó lett volna egyszerre két helyen lenni.
Vasárnap délelőttre Anita már sokkal jobban érezte magát és vágyott is kimenni a levegőre, így összekötöttük egy rövidke családi sétával a vásározást.
Persze itt sem lehettem ott teljesen, mert a gondolataim jócskán Anitánál jártak, de jó volt újra találkoznom a kedves varrótársakkal: Molikával, Noémivel, Dorkával.

Csak néhány képet készítettem - de ezek is túl sötétek lettek - a vásárra készült apróságokról:




Erről a hétvégéről az egyszeri lány ajándéka jutott eszembe, amikor Mátyás királynak galambot vitt ajándékba, majd ott szabadon engedte. Vitt is ajándékot, meg nem is. Voltam is vásárba, meg nem is... Talán majd legközelebb!

Ma reggel újra visszamentünk az orvoshoz, mert hiába kaptunk múlt hét csütörtök, péntekre igazolást, nem mertem ma elvinni Anitát iskolába. Még mindig köhög és folyik az orra. A torka még mindig piros, így most mégis csak kaptunk antibiotikumot... Csütörtökön mehetünk majd iskolába és dolgozni, addig gyógyulunk.

2010. november 30.

Programok a hétvégére

Két programot is szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.

Az egyik egy közös varrás a Csoportunkkal
2010. december 4-én 10 órától
Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban
(Pécs, Váradi A. u. 7/2.)
Készítenénk veletek:
- télapódíszt
- papírzsepi-tartót
- szaloncukor kínálót
- hajtogatott kistáskát.
A másik program pedig egy Kézműves kirakodóvásár
2010. december 5-én 13.00 - 18.00 óráig
Teca Mama Kisvendéglőjében
Pécs, Darázs dűlő 15/2.
Amiért érdemes kilátogatni: festett kavicsok, szalma- és csuhéjdíszek,
bábok, fajátékok, bögrék, kézi készítésű szappan, mézeskalács, gyertyák...
és a Télapó is betéved... talán...
Sok szeretettel várunk benneteket!

2010. november 26.

A nyeremény


Egy korábbi játékomon Monaline lett a nyertes. Mivel már ő is feltette a blogjára az ajándékokat, így most már én is mutathatom :o)

Sajnos én olyannyira igyekeztem a meglepetést postázni, hogy elfelejtettem fényképezni, ezért Mona volt olyan kedves, hogy felajánlotta az ő képeit használatra.

Készítettem, egy szivecskés bugyrot, amelyben körben apró zsebecskék vannak, ékszerek, varrókellékek tárolására és egy szeretet-kisegeret, valamint vásároltam egy könyvet is ajándékba, amiből majd sok szépség készülhet nála.


2010. november 23.

Hóemberke hazatalált

Édes kicsiny lánykák fogadták örökbe a hóembert, amit tegnap reggel tettem az utunkba eső óvoda kerítésére. Örülök, hogy nem kellett sokáig áznia fáznia a zacskóba zárva. Köszönöm Áginak, hogy elindította ezt a remek játékot! Ha tehetitek, csatlakozzatok hozzá Ti is, mert nagy izgalom és nagy-nagy öröm!

2010. november 22.

Kellemes időtöltés

Bevallom én ezen a hétvégén nem bántam, hogy nem volt ragyogó napsütés. A múlt hétvégén - még kihasználva a jó időt - kirándulni voltunk. Vasárnap egész napos túrán voltunk Óbánya és Máré vára útvonalon. Nagyon elfáradtunk, mert az út nagy részét egy patakmederben tettük meg, kidőlt fákon átmászva, meredek partoldalakon felkapaszkodva, a patakban lévő köveken átugrálva. Akkor, abban a két napban nem volt időm varrni és a hétköznapok igen zsúfoltak ahhoz, hogy este még a varrógép elé üljek. Így most nagyon örültem, hogy szombaton és vasárnap is tudtam időt szentelni a kedvenc elfoglaltságomnak.
Dia barátnőm "rendelt" tőlem egy neszeszert egy kedves ismerősének, az egyetlen kérés az volt, hogy legyen benne lila.
Időnként elgondolkodom, hogy mennyire "beteges" dolog, hogy a hosszúnak ítélt nadrág szárából levágott 10-15 cm-es anyagdarabokat sem vagyok képes a kukába hajítani. Igen sok dobozban őrizgetek anyagfecniket, de apróbb mintákhoz szívesen keresgetek bennük. Így került ez a szürke virág is (egy szövetnadrág aljából levágott darabból) erre a neszeszerre.




Elkészültem a Figurka Játék Kommandóra tett felajánlásommal. Ma reggel szakadó esőben, Anitámmal kitettük a Köztársaság téri óvodának a kerítésére. Bízom benne, hogy hamar jó gazdira talál és nem kell sokáig árválkodnia ebben a szomorú, hideg időben. Nagyon szeretném, ha visszajelzés is érkezne az új lakóhelyéről.

Egy hóember fejét készítettem el, ő került a zacskóba.




Korábban varrtam még ezt a kis angyalkát. A csoportunkban kaptuk hozzá a mintát, talán egy kis arcpír még jól állna neki.



Itt szeretném megragadni az alkalmat is, hogy Drága Móni barátnőmnek nagyon-nagyon sok boldogságot és jó egészséget kívánjak születésnapja alkalmából! Isten éltessen sokáig Mónika!

2010. november 8.

Határtalanul 2010

Szombaton minden együtt volt a Határtalanul kiállításon, amit csak szerettem volna. Régi kedves ismerősök, akikkel a távolság miatt leginkább csak emailben, interneten tudunk beszélgetni, árusok, akik gyönyörű anyagokkal, varráshoz szükséges kellékekkel csábítottak bennünket vásárlásra, fantasztikus alkotások, emik előtt szemünk-szánk tátva maradt.
Ezek közül csak néhány kedvencem, a teljesség igénye nélkül:
















A tavalyi Barátságfán is sikerült - Zsuzsa barátnőm segítségével - megtalálni az akkor készített falevelet. Most látom csak... ElizAnikó levelét is!

Nagyon jól sikerült nap volt!

2010. november 5.

Határtalanul

Holnap Budapestre megyek a foltvarró csoportunkkal a Határtalanul kiállításra. Ti is ott lesztek?

2010. november 2.

Hangulat...

"Van egy régi legenda, mely szerint egy fehér és egy fekete angyal kerülgeti a Földet, és figyelik, hallják, hogy az emberek mit mondanak, gondolnak. Ha valaki jól állítja be magát, jót vár, jót remél, akkor a fehér angyal azt mondja, hogy "úgy legyen". És a fekete angyal köteles erre rámondani, hogy "ámen". Ha viszont valaki rosszul állítja be magát, szomorú, keserű, akkor a fekete angyal mondja azt, hogy "úgy legyen". És a fehér angyal köteles erre azt mondani, hogy "ámen". Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a hívő, az optimista, a jóra készülő emberek dolgai általában jobban sikerülnek, mint a keserű, pesszimista, és rosszat váró emberekéi. Ez nagyon szép legenda, amely megmaradt bennem. Vigyázni kell, hogy mikor száll el fölöttünk a két angyal. Csakugyan hiszek abban, hogy az egyik legfontosabb dolog a bizalom."
Popper Péter