Hol voltam ...

Az elmúlt öt napban több mint ezer kilométert tettünk meg a kis Családommal.

Az első napon átutazóban Pécsről indulva Szederkény, Szajk, Mohács, Bár, Dunaszekcső, Bátaszék, Pörböly, Baja, Sükösd, Nemesnádudvar, Császártöltés, Kecel, Soltvadkert, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Tápiószele, Nagykáta, Jászberény, Vámosgyörk, Atkár, Gyöngyös, Mátrafüred, Mátraháza, Galyatető településeken jártunk útban a szállásunk felé Mátraszentimrére.

Ebben a piciny kis mesebeli házikóban laktunk az erdőben:

Az udvarunkban folyamatos madárcsicsergés, mókusok szaladgáltak a fákon. Csend és jó levegő.

Minden napra kinéztünk a "közelben" egy-egy látnivalót.

Második nap Szilvásváradon voltunk.

Kisvasúttal utaztunk:

Felsétáltunk az Ősember barlangjához, amiről nem is gondoltuk, hogy ilyen hatalmas!!

Megnéztük az erdei múzeumot, ahol nem Anita lett óriás, hanem a régen az erdőben dolgozók "lakása" volt piciny:

Láthattuk a pisztrángos tavat





és a Fátyol-vízesést:





Anita kipróbálta a Lipicai ménes egyik leszármazottját is :o))


Harmadik napunkat Aggteleken töltöttük.

Természetesen itt a fő látványosság a Cseppkőbarlang volt.




Hihetetlen volt, hogy a hegy gyomrában még egy koncert-terem is elfér:

Negyedik nap Salgótarjánban jártunk és ellátogattunk a közeli Somoskői várromhoz is. Innen akár át is lehet integetni Szlovákiába. A kilátás gyönyörű volt.

Az ötödik nap már a hazaúttal telt és hogy ez se legyen "unalmas" úgy alakult, hogy Kecskemétről nekem kellett vezetnem hazáig, Pécsig. Eddig még nem mertem városon kívül autózni, még Mohácsig sem Apukámhoz, pedig az nincs is túl messze. Most rákényszerültem és álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú úttal fogom megkezdeni a városon kívüli vezetés gyakorlását. Igen... megint csak bizonyságot nyert, hogy az ember a félelmeit azért kapja, hogy legyőzze őket. Ha nem maga választja, akkor a sors rákényszeríti. Viszont most már meg tudom látogatni a közelben lakó Blogbarátnőimet is, egyedül, autóval! :o)))

Másodszor

Nem hagyott nyugodni a múltkori - nem túl jól sikerült - nyakkivágás a nyári fölsőmön. Volt még ugyan abból az anyagból még egyre való, ezért újból nekiláttam. Most már más nyakat varrtam neki. Kapott vetex merevítést is és még egy réteget belülre! Így már nekem is tetszik és jövő héten Ancsi Barátnőm kapja névnapjára, és még valami kis helyes "tartókát" is kigondolok neki hozzá.

A keresztszemessel is nagyon jól haladok! Egyre jobban tetszik és igazán szeretem varrni, bár a világos részt még lehet, hogy kibontom, mert nem nagyon mutat ezen az anyagon.

A múltkor ígértem nektek saját készítésű videófelvételt a viharról. Sajnos még nem tudta Dávidom lekicsinyíteni... rajta vagyunk az ügyön. A múlt héten érettségizett - előrehozott érettségit tett egy választott tantárgyból, ami jelen esetben az informatika volt, négyesre sikerült -, ezért nem nagyon volt rá ideje. Szerinte amúgy, én is meg tudom csinálni! :o) Lehet, hogy még meg is próbálkozom vele, ha megmutatja hogyan kell.

Anita tegnap Óvónő Barátnőmnél volt egész nap, aztán úgy döntött, hogy ott is alszik. Így a Nagy Kamaszom is egy kicsit előtérbe került. Bármilyen nagynak is gondolom, ilyenkor veszem észre, hogy Ő is nagyon igényli a figyelmet. Azt a fajta figyelmet, ami csak az övé és nem ugrik oda a "Kisebb" valami égetően sürgős problémájával. Most volt időnk együtt videót nézni - természetesen rallye témában. Ezt nektek is szeretném megmutatni. Nekem a hideg szaladgált a karomon miközben néztem. Minden benne van, ami általában a sportról szól. A felkészülés izgalma, az elbukás, az újrakezdés és a siker mámorító öröme. De talán az Életünk is ilyen!

Színek nélkül mit érek én....

Kalex-nél néhány napja gyönyörű festett anyagokat láttam. Gondoltam én is kipróbálom egy kisebb darabka anyaggal és egy kevéske festékkel. Az biztos, hogy ha az ember elkezdi, igen nehéz abbahagyni. Második napja egész délután festettem. :o) Anita is besegített, mert neki kézműves-szakkörről volt némi tapasztalata batikolás terén, így neki köszönhetőek a minták az anyagokon.

Néhány színátmenetes is készült.

Esténként készül a SAL mintám is. Nagyon szeretem varrni, mert nem kell sűrűn színeket váltogatni, kicsit jobban lehet mellette beszélgetni, tévézni...

Egy kedves felkérésnek is eleget kell tennem. Szeretem ezeket a játékokat, mert ez azt jelenti, hogy valakinek eszébe jutottam. :o) Most Barbi hívott játékra. 6 dolgot kell elmondjak magamról, ami NEM túl fontos.

A játékszabályok:
- Mondjunk el magunkról 6 NEM túl lényeges dolgot, amit kedvelünk.
- Említsük meg linkkel, aki játékra hívott minket.
- Válasszunk 6 blogolós társat, akinek továbbadjuk a játékot.

Nagy hirtelen ezek jutnak eszembe:

1. Szeretem a színeket.
2. Szeretek írni.
3. Jól esik időnként egy kicsit egyedül lenni.
4. Szívesen próbálok ki új dolgokat.
5. Nem szeretek autótvezetni.
6. Imádom olvasgatni a kreatív blogokat.

És akiket szeretnék játékra hívni, persze nem kötelezően:
Bea
Szaszi
Bruercsi
Szarvasmici
Marvika
Márti

Féltem

Tegnap este iszonyatos vihar volt nálunk. Már amikor láttuk közeledni a felhőt, az felért egy katasztrófafilm kezdeti képkockáival. Én még ennyire nem féltem... Anita bebújt egy sarokba összekucorodva és zokogott, alig tudtam vígasztalni, Dávid persze kezében a kamerával állt az ablakban, hogy rögzíthesse az eseményeket, én pedig aggódva próbáltam beljebb tessékelni.

Dávid videóját majd megpróbáljuk lekicsinyíteni, hogy fel tudjam tölteni, de képeket addig itt is láthattok a pusztításról: Vihar

Nem tudom mennyire lehet felkészülni egy ilyen "eseményre", de én biztosan nem fogom tudni megszokni ezeket a hírtelen, semmiből előkerülő viharokat, amelyek veszélyeztetik a családomat, az otthonunkat és apróra zúzzák a növényeket a kertben.

Nyári pöttyös

Tegnap délután nagy lendülettel nekiláttam a nyári fölső(k) varrásának. Még tavasszal láttam a C&A-ban olyan fölsőt, amely téglalap alakú volt szétnyitva, minden extra nélkül csak a két oldalánál egy-egy kis részen levarrva. Már akkor nagyon tetszett. Nos, ebbe vágtam bele tegnap, szabásminta nélkül... Azt hittem sity-sutty megvarrok gyorsan hármat is. Háááát, ez nem jött össze! Ez az egy készült el. A nyakával bajban voltam, hogy mit is csináljak a kivágással. Először a saját anyagából gondoltam rátenni egy szegőt, de még vetex-szel sem lett volna elég tartása. Aztán kitaláltam, hogy varrok rá hozzá illő szalagot és ezt díszítem rávarrt gyöngyökkel. Ez sem tetszik igazán... A következőhöz ki kell találnom valami okosságot. Szívesen várok ötleteket is ez ügyben! :o)

A mell alá varrtam még egy bújtatót is, ez csak az oldalvarrásig megy, szalagot fűztem bele így lehet egy kicsit behúzni...

Így a vállfán nem annyira mutat... én azért ennél sokkal jobban kitöltöm :o)) Akár fehér, akár narancs spagettipántos fölsőhöz is fel tudom majd húzni.

Madárkám

Bemutatom Nektek a legújabb segítőtársamat. Ezzel az ollóval leptem meg magam pénteken, csak a hímzéshez használom:

Nem haladtam túl sokat a mintámmal, bár nagyon szeretem csinálni. Amikor jó idő van inkább az udvaron kertészkedünk és még mindig tereprendezünk, aminek már a tenyeremen is látható nyomai vannak vízhólyagok és bőrkeményedések formájában. Hát igen, aki nem szokta a lapátnyelet... :o)

Sikerült befejeznem egy régebben varrt terítőmet is. Csak beszegni kellett.

Így most már a nappali asztalát díszíti:

Ma szabadságon vagyok, mert Anitának 10-kor volt az évzárója. Beizzítom a lock-varrógépet a délután folyamán, mert 3 nyári fölsőhöz is előkészítettem már az anyagot. Jó lenne még nyaralás előtt megvarrnom őket, bár először még (néhány nap múlva) Mátraszentimrére megyünk, oda azt hiszem egyenlőre inkább pulóver fog kelleni.