Új családtagunk Tifani - PIF ajándék

Ma ajándékot hozott nekem a postás Mmama - tól. Izgatottan kezdtem el bontogatni a jókora méretű csomagot, miközben a családom körülöttem állt és felváltva noszogattak, hogy gyorsabban, mert képtelenek kivárni amíg teljesen kibontom.

De én annyira szerettem volna minél hosszabbra nyújtani ezt a pillanatot..., mert ajándékot kapni - és adni is - nagyon jó érzés.

Először - a dobozra írt útmutatás szerint - az egyik végén kezdtem el kibontani, és amikor bekukucskáltam két apró talpacskát láttam. Éreztem, hogy a szívem majd kiugrik a mellkasomból, mert már annyi gyönyörű babát láttam Mmama blogján... de hogy nekem is lesz belőle egyszer ... ezt a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.

Amint előkerült Ő - a kislányom félve kérdezte, hogy megfoghatja-e. Természetesen a kezébe adtam és miközben ő elmerülten forgatta én elolvastam a levelet. A végére a könnyeimet törölgettem, mert annyi szeretet és jóság áradt a levélből... Nagyon-nagyon köszönöm Mmama!!!

A csomagot fél egykor bontottam ki. Most fél négy van és a leánykám azóta sem adta ki a kezéből. Kértem, hogy legalább fényképezni engedje, de csak azzal a hozzáfűzött mondattal sikerült, hogy
- No, jó!! De én majd fogom Anya!!

Drága Mmama! Tifani - a kislányom így nevezte el - egy valódi csoda. Annyi apró öltés, finom piciny megoldás van rajta, ami mind arról árulkodik, hogy aki készítette fantasztikus tehetséggel bír, nagyon ügyes és figyelmes! Azt kívánom, hogy még nagyon-nagyon sokáig készíthess ilyen gyönyörű babákat a magad és mindazok örömére, aki csak találkozhat velük!

Boldog Új Évet Kívánok!

kép eredeti helye: kepeslap.com

Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,

Adjon Isten minden jót,

Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,

Éhezőknek eleséget,

Tollat író kezébe,

Puját asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,

Szegényeknek nyereséget,

Áfonyát a havasra,

Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,

Hű szeretőt a leánynak,

Szép időben jó vetést,

Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,

Az árváknak jó kenyeret,

Fegyvereknek nyugalmat,

Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,

Fuldoklóknak reménységet,

Vitorlának jó szelet,

Napfényből is öleget.

Jó lövést az ordasokra,

Nyíló ajtót vaskapukra,

Vándoroknak fogadót -

Isten adjon minden jót!

Forrás: http://www.netorian.hu/szerzo/1928

Szaloncukor-papír

Lehet, hogy ez nálam munkahelyi ártalom, de mindenben - ami másnak esetleg szemét - azt keresem, hogy miként lehetne újrahasznosítani, "bedolgozni" valahová, valamibe.

Gyűjtögetem a szaloncukor-papírokat... olyan szép egyforma méretűre vannak vágva...

és annyira szépen csillognak ...

aztán olyan szép színesek...

Szerintetek lehetne belőlük varrni? Kibírnák szakadás nélkül?

Nyugalom

A kép eredeti helye: http://www.dobogoko.net/

Ma délután bevásárolni voltunk. Amíg a Férjem keresgélt az üdítős polcok között megálltam a bevásároló-kocsi mellett és figyeltem az embereket. Szeretem nézni az embereket ... elképzelni az Életüket ... mivel foglalkoznak ... honnan jöttek?
Amit ma észrevettem az a NYUGALOM volt. Senki sem rohant. Nem volt lökdösődés.
Nem kapkodtak az emberek. Kényelmesen, kisimult arccal szedegették le a polcról, amire épp
szükségük volt. Hogy is lehetne ezt a nyugalmat áttenni a hétköznapokba?

"Amint megszűnik a mosttól való kényszeres menekülés, minden tettedbe a Lét öröme áramlik be. Abban a pillanatban, ahogy figyelmed a mostra irányul, egyfajta jelenlétérzet, nyugalom és békeérzés tölt el." (Eckhart Tolle)

Nagyon sokat ültem mostanában a varrógép előtt, és ezt érzem is itt-ott. Kicsit fáj a hátam... egy kicsit a nyakam. Akkor fel sem tűnt, mert varrás közben szinte megszűnik körülöttem minden. Most vettem észre, hogy talán már két, három hete is van annak, hogy utoljára levettem a Pilates dvd-t a polcomról. Így hát most megyek és megdolgoztatom azokat az izmaimat is, amelyek varrás közben aludtak.
Ismeritek Pilates Ágit ? Én nagyon szeretem. Épp ez a mozgásforma, ami nekem való, amit bármikor szívesen csinálok ...

Állítsátok meg ...

... no nem Terézanyut, hanem engem! Még tegnap délelőtt is karácsonyi ajándékokat varrtam. Vendégségbe mentünk Óvónő Barátnőmhöz és készítettem neki egy ültethető karácsonyfát (nagyon megszerettem a készítését, már a sokadik féle anyagból és mind más arcot mutat) és egy neszeszert, amelyre kipróbáltam a varrógépem egy újabb mintáját is.

Este még vártuk a kislányom Keresztapját és az ő Barátnőjét. Így ő kapta a varrt Karácsonyfa párját ajándékba.

Lányom Keresztapuja - fiatal kora ellenére - nagyon ötletes játékokat szokott hozni a gyermekeimnek. Most mindketten fából készült logikai játékot kaptak, amit darabjaira szétszedve kell aztán újra összeügyeskedni.


Most már valóban nem készítek idén több karácsonyi ajándékot. Szépen összerendeztem a maradék karácsonyi anyagokat és a szekrényben legalulra tettem őket

... és előkészítettem két nadrág anyagot ... :o)

Anitám karácsonyi fellépése

Anitám Karácsonyi fellépése az Ifjúsági Házban!


Negyedik éve táncol a pécsi Eurodance táncstúdióban, idén is megrendezésre került
a Karácsonyi táncgála. Nagy tapsot kaptak!


Ui.: Ez a bejegyzés a kicsi lányról szól :o) csak zárójelben és nagyon halkan jegyzem meg, hogy a ruháját én varrtam. :o))) Ő itt, a szemüveges kis hölgy!

Karácsonykor

Szenteste óta szinte minden időnket játékkal, konkrétan társasozással töltjük a gyerkőceimmel. Egy nagyon aranyos és izgalmas társast sikerült vennie a Jézuskának :o), állatkertet kell benne építeni.

Ma még Apukámékhoz mentünk Mohácsra. Apukám nagyon örült a zokninak... a Húgom kapta a rózsaszínű sálat..


Apukám feleségének készítettem egy keresztszemes kis képet, amelyet egy egységcsomagban vettem, "csak" hímezni kellett és ráragasztani az alma keretet,

valamint egy kötényt a legutóbbi Praktika magazinból.









Úgy láttam, hogy sikerült vele örömet szereznem :o)

Bár az idei megállapodás úgy szólt, hogy a felnőttek egymást nem ajándékozzák meg, Páromtól kaptam egy keresztszemes mintákat tartalmazó kis füzetecskét, ami különösen tetszik, mert mintha olasz tájakat ábrázoló minták lennének... nagyon kedvelem Olaszországot és Horvátországot is ...

Ezt a hatalmas doboz mosóport pedig Apukáméktól kaptam, hogy jövőre is tudjak majd sokat-sokat mosni.













Varrtam még egy karácsonyi faliképet is..

Hogyan kellene abbahagyni a karácsonyi ajándékok varrását??? Most kezdtem csak igazán belejönni...

Azt hiszem januárban varrok egy-két nadrágot magamnak, és a kislányomnak... de a foltvarrás most már örök szerelem marad!!!

"Ha valaha még egyszer elindulok a boldogságomat keresni, nem megyek tovább a házunk kerítésénél, mert ha ott nem találom, akkor biztos, hogy igazából el sem veszítettem." (Óz, a csodák csodája c. filmből)

Boldog Karácsonyt!

Ezúton kívánok mindenkinek szeretetteljes, békés, boldog Karácsonyt!


"Az olyan parányi teremtményeknek,
amilyenek mi vagyunk,
a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé." (Carl Sagan)

Szabadabban

Már néhány napja szabadságon vagyok, de ma éreztem igazán először azt a kellemes érzést, hogy lelassultam... Már nem kapkodok, nem nézem az órát, hogy mi mindenre kellene még idő.
Szeretek itthon lenni ...
A délelőtt azzal telt, hogy a gyerkőcökkel "ország, város" - t játszottunk. Talán Ti is emlékeztek még erre az egyszerű játékra, amelyhez nem is kell más csak papír, toll és az ábc ismerete. :o)
Valaki mondja magában a betűket, egy más valaki megállítja és a kimondott betűvel kell országot, várost, fiút, lányt, növényt ... írni. Aztán összeegyeztetjük, hogy ki mit írt, az egyformákat ki kell húzni. Az nyer, akinek a végén a legtöbb pontja lett. Jó kis játék!


Tegnap este elkezdtem egy zoknit kötni Apukámnak, ma ebéd után be is fejeztem.
Itt még nem egészen tudtam, hogyan is fog kinézni

de összevarrva már kifejezetten zokniforma lett:

Ideteszem nektek a leírást, ha esetleg kedvet kaptok egy "egyéjszakás" (ez itt most az elkészítés időtartamára vonatkozik :))) zoknihoz:

Most, hogy ilyen kényelmesen vagyok itthon, még arra is volt időm, hogy nézelődjek az ablakból a gyerkőcökkel. A természet meg is ajándékozott bennünket ezzel a csodálatos látvánnyal:


Nagyon várjuk a havat!! Talán ezek már hófelhők és holnap szép fehér Karácsonyunk lesz.

"A természet észlelésekor engedj teret a gondolatmentességnek, az elme "üzemszünetének"! Ha így közeledsz a természethez, az válaszolni fog neked, és részt vesz az emberi és planetáris tudatosság fejlődésében." (Eckhart Tolle)

Újabb sál

Tegnap este elkészültem egy újabb sállal. Eszembe jutott, hogy talán a legutóbbi Praktika magazinban láttam zoknikötést, amelyhez már nem szükséges az 5 kötőtű, talán meg kellene próbálnom. Soha nem mertem még belevágni, mert túl komplikáltnak tűnt, de most Apukámnak szívesen készítenék egy jó meleg zoknit.

Ajándék a kedves ismerősöknek

Tegnap este még a kislányom Tanítón nénijeinek is készítettem két kis ajándék-zsákocskát, amibe lánykám által készített karácsonyfa-dísz és szaloncukor került.

Aztán eszembe jutott még, hogy van egy kedves Varrónő ismerősöm, aki a "kukája" tartalmát nekem szokta ajándékozni, aminek én mindig nagyon-nagyon örülök és neki is készítettem egy ablakpárkányra ültethető láblógatós karácsonyfát. Ma át is adtam neki, mert szerencsére már szabadságon vagyok... nagyon örült neki!

Mivel ezt kettesével érdemes varrni, kitaláltam, hogy a kedvenc fonalboltomba is megajándékozom a nagyon kedves bolt-tulajdonos Hölgyet, akivel már tegeződünk is, mert elég sokszor fordulok meg nála. Az ajándéknak nagyon-nagyon örült, és amivel engem is sikerült meglepnie, kiültette a tőlem kapott karácsonyfát a kirakatba az ott lévő gyönyörű varrósdobozok és fantasztikus fonalak közé. Szóval most Pécsett, a Nagy Lajos király úton egy kirakatban lógatja a lábát a fenyőfám. Jó érzés ilyen előkelő helyen látni! :o)

Munkahelyi ajándékozás

Tegnap voltam utoljára dolgozni Karácsonyig. (Majd a két ünnep között még három napot dolgozom.) Így hát a munkahelyemen pénteken ajándékoztuk meg egymást kedves Kolléganőimmel.
Így indultam pénteken reggel dolgozni:

És így tértem haza:

Hozzám is megérkezett

Hozzám is megérkezett Némakertész karácsonyi ajándéka. Természetesen nem bírtam ki, hogy ne bontsam ki a levelet.

Mentségemre szóljon, hogy kislányom is nagyon izgatott volt és rögtön ki is vette a kezemből, hogy segítsen kibontani. :o)

A levélben nagyon kedvesen az volt a kérés, hogy a zipzárt kezdjem el összezipzározni.



Kislányom tette meg helyettem és sikongatva közölte, hogy ez olyan mint a bűvészkedés. Nem is látszik, hogy mi lesz belőle.
No ezen felbuzdulva, újra szétnyitotta és amikor a Fiam megérkezett előadta neki a bűvésztrükköt. Nagyon tetszett neki, hogy ámulatba ejtette a bátyját.
Aztán ezt még a Férjemmel is megismételte. Nagy sikere lett ennek a varázslatos neszeszernek és a karácsonyfa díszek is nagyon különlegesek. Köszönjük szépen Némakertész!!