Megint készítettem egy talár sapkát. Azt azért nem mondanám, hogy pikk-pakk elkészül, de már sokkal gyorsabban, kevesebb fejtöréssel és persze a már jól bevált szabásminta alapján.
Már a Meskán!
2011. szeptember 9.
2011. szeptember 8.
Egy szalag új élete
Egy aprócska történettel kezdeném...
Kedves ismerősömnek a nyár elején meghalt az anyósa. Sok apró dolog maradt a néni fiókjában. Csipkék, anyagdarabkák, szalagok... Ami talán néhány embernek értéktelen, de azoknak akik vonzódnak a textilhez, a kézimunkákhoz kincsek. Ezt tudva a kedves ismerősöm elhozta nekem ajándékba a "kincseket". Mindent kimostam, szétválogattam és bekerültek a fiókokba, dobozkákba, hogy majd alkalomadtán megtalálják méltó helyüket.
Mostanra adódott egy neves alkalom. A kedves ismerősnek ma van a születésnapja, ezért eszembe jutott, hogy legalább egy kis részével megajándékozhatnám annak, amit tőle kaptam. Ezt a szalagot nem tudom, hogy miről tehette el a néni korábban... talán egy szép csokorról :o). Milyen jó lenne, ha a tárgyak is tudnának mesélni...
Ez a szalag most egy tolltartó dísze lett. Nem túl nagy, kb. 2-3 toll fér bele, aprócska, táskába való. A hímzés a szalagon gyönyörű!
Sajnos a képek nem lettek túl jók, mert este későn készültem el vele és ma már át is adtam. A könnyes tekintetből úgy véltem, hogy sikerült örömet szereznem.
2011. szeptember 7.
Köszönöm!
A Goldenblog.hu szavazásán 306-ból a 110. lettem. Nagyon köszönöm a szavazataitokat, kellemes meglepetés volt!
2011. szeptember 6.
Apró jelek
Láttam néhány megjegyzésben apró kis jelecskéket!
Ilyeneket:
☺☻♥♦♣♠
Nem hagyott nyugodni a dolog, hogy hogyan is lehet őket elővarázsolni.
Az én billentyűzetemen a bal oldali "Alt" gomb és a numerikus billentyűzeten lévő számok együttes lenyomásával.
Megkezdődött
Az iskola mellett megkezdődtek a próbák, a fellépések Anitának az Eurodance csapatával. Immár 7. éve, hogy a tánc, a mozgás beépült a mindennapjainkba. Jó döntés volt! Anita szeret táncolni, fellépni, igazi barátságok szövődtek a csoportban. A hétvégén is több programon szerepeltek, szombaton az Árkádban, vasárnap a Szivárvány gyerekháznál, tegnap újra 2 óra próba. Időnként azt gondolnám, hogy túl sok, hogy fárasztó, de a lánykám inkább feltöltődik tőle, nagy örömmel csinálja.
Most hétvégén (szombaton 18 órakor) újra fellépés az Újhegyi napok keretében. Ha van kedvetek gyertek el, nézzétek meg a műsort. Nem mellesleg kézműves-vásár is lesz és ha információim helyesek, akkor találkozhattok Lidérckével, Noémivel, Molival is!
Ez a kép a Szivárvány gyerekháznál készült a hétvégén, több kép a Facebook-on, Rovó Attila (a tánc-színház vezetőjének) albumában.
Ma délután végre én is találkozom a varróslányokkal, vége a nyári szünetnek. A faddi tábor óta nem is találkoztunk, jó lesz újra összeülni, beszélgetni, terveket szövögetni a csoportban!
2011. szeptember 1.
Találós kérdés
Tudjátok-e mi ez?
Bevallom én igen sokszor találkoztam már vele, hiszen a férjem - szakmájából adódóan - igen gyakran használja. A munkásnadrágok zsebét mosás előtt mindig jól átnézem, hogy véletlenül se maradjon benne semmi, ami kárt tehet a mosógép dobjában. Ilyenkor is kezembe szokott kerülni egy-egy bilincs. Mert én annak ismerem... a férjem is...
No, de ennek a doboznak a hátulján ez áll:
Igen, jól látjátok :o). Nadrágtartó!! Még egy kicsit tornáztatnom kell a kreatív agytekervényeimet, hogy rájöjjek, hogyan is lehetne nadrágtartóként alkalmazni. Várom az ötleteiteket! :o)
2011. augusztus 24.
Napos játék :o)
Csipkés neszi és keresztszemes
Csak egy aprócska neszi, magenta színben, csipkével, a korábban készített táskához, ajándékba. Persze a neszi másik felén ott van a nyuszi is :o), de az maradjon meglepetés az ajándékozottnak.
Az utóbbi időben esténként újra keresztszemest varrogatok. A nyaralásra is ezt vittem magammal, hogy ne kelljen teljesen nélkülöznöm az alkotás örömét. A Lizzie Kate SAL újabb darabjai készültek el.
Ebben a nyaralóban töltöttük az elmúlt hetet. A család kedves Barátaink. Most végre az időjárás is kegyes volt hozzánk. (A kép nem most készült :o))
2011. augusztus 12.
2011. augusztus 9.
Kékfestő teknős
Bevallom nem annyira a hagyományőrzés, mint inkább a játékos kedvem hozta úgy, hogy épp a teknős páncélja készült a kékfestő anyagból. :o)
A páncéljába rejthető bármilyen apró kis ajándék, édesség, ékszer...
Remélem, hogy a megajándékozottnak is tetszeni fog.
Ha van időtök még egy-két kattintásra, szívesen veszem szavazataitokat a Goldenblogon, az egyéb kategóriában. Az egyszerűség kedvéért itt jobbra fent megtalálhatjátok a kis ikont, amelyre kattintani kell. Nagyon köszönöm, @X-nek és Maminti-nek is, hogy felhívták rá a figyelmemet, miszerint már zajlik a szavazás :o)
2011. augusztus 5.
Szives táska
Még Faddon, a táborban tanultuk ezt a szövött, szives technikát. Nem is gondoltam volna, hogy az egyszerűnek látszó kiszabott darabok összefűzésével milyen mutatós minták varázsolhatóak.
Most az egyik ott készített szivecske ezen a táskán nyerte el végső helyét.
Ez egy jó kép lett, olyan mint ha domború lenne a minta :o)
Záródásul egy nagy kék behúzott gombot és vékony zöld bőrcsíkot kapott.
Itt pedig a zsebek, ketten vannak :o). Egy bővebb a telefonnak, pzs-nek és egy másik igazolványnak, bérletnek.
A táska a Meska polcomra került.
Az előző bejegyzéshez kapcsolódva: tegnap kipróbáltam a Callanetics tornát. Mivel még mindig érzem azt az egy pontot, ahol belenyilalt a derekam "óvatos" mozgást kellett választanom. Nos, ez az. Viszont attól, hogy minden gyakorlatot nagyon lassan kell csinálni sokkal jobban lehet figyelni az izmok munkáját. Így elsőre tetszett...
2011. augusztus 2.
Egy kicsi mozgás mindenkinek kell!
Nagyon köszönöm a sok kedves hozzászólást az előző bejegyzésemhez!
Ahogy átgondoltam a lehetséges okokat, megint csak oda jutottam, hogy nem figyeltem eléggé a belső hangra.
Szeretek tornázni, futni, mozogni. Ha néhány hét kimarad, akkor már érzem magamban a feszültséget, tudom, hogy valamit mozognom kell, hogy megint jó legyen a közérzetem.
A nyaralás előtti hetekben egy kicsit zsúfoltra sikeredett a program. Festésbe kezdtünk - a gyerekszobák festésébe. Nagyon szerettem volna, ha nyaralni már úgy megyünk el, hogy minden tiszta és rendben van. Persze a torna elmaradt. Sem időm, sem energiám nem volt rá... és helyem sem, mert szinte minden holmi a gyerekszobákból a nappalinkba került.
Néhányszor át is villant az agyamon, hogy milyen jól esne egy fél óra pilates... aztán el is hessentettem a kósza gondolatot. Talán, ha hangosabban gondoltam volna :o)) jobban odafigyelek a figyelmeztető jelekre.
Ülőmunkát végzek, ülök varrás közben is, amikor csak úgy repül az idő, hogy fel sem tűnik néhány óra egyhelyben, egyhelyzetben. Nagyon kell a mozgás!!
Szívesen venném, ha elmondanátok, akár csak egy "bejelöléssel is" itt az oldalsávban, hogy ti szoktatok e tornázni, érzitek e szükségét a mozgásnak a varrás mellett?
2011. július 29.
Emlékezetes nyaralás
Az elmúlt 10 nap igazán emlékezetes marad majd. Bár nem elsősorban a pozitívumai miatt. Múlt héten kedden este szépen összecsomagoltam, hiszen szerdán délelőtt indulni készültünk a Balatonra. Szerda reggel még volt egy kis tennivalóm, ám amikor lehajoltam a szekrényhez olyan erős fájdalom hasított a derekamba, hogy nem tudtam kiegyenesedni. Potyogtak a könnyeim, amíg elértem az ágyig, de a lefekvés sem volt egyszerű. A családom aggódva figyelte, hogy mi történik. Nekem végigfutott az agyamon az összes lehetséges variáció, aztán úgy döntöttem, hogy nem ronthatom el a családi nyaralást és négykézlábra ereszkedve lekúsztam az ágyról. A gyerekek felajánlották, hogy bepakolják a még szükséges holmit a táskákba, majd az autóba. Nem tudom leírni, hogy milyen kínokat éltem át, amíg eljutottunk Fonyódig, bár a fájdalomcsillapító tapasz már félúton hatni kezdett. A szállásra érve elhelyezkedtem egy fotelban, amíg a többiek behordták a csomagjainkat az autóból. Mivel sütött a nap és a Balaton vize is jónak ígérkezett úgy döntöttek, hogy lemennek fürdeni egyet, amíg én pihenek. Csak hogy igen hamar kiderült, Dávid összes ruhája és az összes törölközőnk az emeleten maradt, otthon, Pécsen. Mivel a fiatalok pakoltak le mindent a szobájukból, csak azt hozták el, ami a táskában volt, ami a táska mellett állt halomban, azt nem. :o(
Gyors fejszámolás következett, hogy Dávid új ruhakollekciója kerül-e kevesebbe, vagy egy oda-vissza út újra Pécs-Fonyód távon. A fiúk az utóbbi mellett döntöttek, már csak azért is, mert Dávid nem szeret vásárolni :o) pedig Anita felajánlotta neki, hogy szívesen segít, mert ő viszont igen.
Így hát nekem maradt a pihenés - bár időnként mintha valaki erősen hátba szúrt volna :o(( - Anita igyekezett elfoglalni magát, a fiúk pedig hazamentek a ruhákért és törölközőkért.
Másnapra az időjárás már elromlott és leginkább ez a kép volt a jellemző:
A következő napokban a fürdés csak melegvizes gyógyfürdőben volt lehetséges, ami viszont a derekamnak is nagyon jót tett. Napról-napra egyre jobb lett, enyhült a fájdalom. Már kirándulni is tudtunk menni a közeli kilátóba.
Majd Kapolcson jártunk, a Művészetek völgyében:
Igazából - a fájdalmat leszámítva - egészen jól sikerült nyaralás lett. :o) Ami pozitívum: nem égtem le a napon és napszúrástól sem kellett tartanunk. Hétfőtől már dolgozom, így jöhet a jó idő!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)